Farkas Elemérné: A fővárosi levéltár térképei 1705-1918 (Levéltári leltárak 31. Budapest, 1964)

A térképek rendszerezése és jelzetelése az emiitett négy levéltár esetében az alábbiak figyelembevételével történt: Pest város térképei telekmegosztási, határmegállapitási és városrendezési részlettérképek. Csoportosításuk városrészenként történt, éspedig: Belváros, Lipótváros, Terézváros, Józsefváros, Ferencváros, Kőbánya, Angyalföld - Zugló. Évkoruk: 1764 - 1873« Az egyes csoportokat a városrészek neveinek kezdőbetűi jelzik, a térképek csoportonként újrakezdődő sorszámok rendjében vannak elhelyezve. Az áttekintő térképek két külön csoportot képeznek; jelzésük I.átt. és Il.átt. Az I-. csoportba főleg határtérképeket, a II. csoportba vegyes tárgyú áttekintő térképeket soroltunk. Buda város térképei lényegében véve a pestiekhez hasonlóan telekmegosztási, határmegállapitási, városrendezési részlettérképek. Évkoruk: 1705 - 1873» A budai levéltárban a térképek rendszerezése nem városrészenként történt, hanem a térkép mérete szerint osztották 5 csoportba :a kisebb méretű térképektől a legnagyobb méretüekig haladva. A csoportokat római számok jelzik, A térképek jelzetelése csoportonként újra kezdődő sorszámok rendjében történt. Az áttekintő térképek külön csoportban találhatók, szintén sorszámok rendjében, jelzésük: átt. Óbuda mezőváros térképei viszonylag csekélyebb számúak, külön csoportokra osztásuk nem vált szükségessé. Jelzetük: Óbuda. Úgyszólván valamennyi térkép a XIX. század közepének topográfiai viszonyait tükrözi. Budapest főváros térképei a testvérvárosok egyesitése után kialakult topográfiai felméréseket foglalják magukba l873-*tól kezdődően. Ez az anyag lényegében véye városrendezési, telekmegosztási és erdőtérképek, valamint a fővárosról készitett nyomtatott áttekintő térképek gyűjteménye. Tájékoztatónkba az 1873 - 1918 évek között keletkezett térképeket vettük fel. Az egész budapesti térképanyag három csoportra oszlik: a./ Bp. jelzés alatt találhatók a városrendezési és telekmegosztási ,