Tökölyi István: Magyar Államvasutak Igazgatósága (Levéltári leltárak 26. Budapest, 1964)

A főosztályok szerint való irattározásnál nem kellett az iratokat tárgyi csoportokra bontva őrizni, de az alapszámonként! irat tár

о zá s ás а с satolásl eljárás továbbra is ér

vényben maradt. A, tételek elhagyása az irattárban azzal az egyszerűsítéssel járt, hogy nem kellett az iratokat.tótelek szerint elhelyezni

0 Ez a rendszer azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, 1927. január 1-től 1933. december

t 31-ig volt érvényben. Akkor visszaállították az 1927. előtt volt központi iktatást, amely továbbra is jól használhatónak bizonyult, az Igazgatóság megszűnéséig meg is maradt annyi változtatással, hogy az iratokra az irattári alosztályok számát feljegyzik ugyan, de az iratokat csak az alapszámok növekvő rendjében őrzi a központi irattár. ' • III. ' v ' Az iratok őrzése az Igazgatóságnak mindig nagy gondot okozott, mert a székházban Budapesten, a volt Andrássy-ut 73-75. sz* alatt-,- irattári célra használható helyiségben nem bővelkedhetett о A fejlődő yasut igazgatása egyre nagyobb szervezetet igényelt, s a szervezet növekedésével a szókház helyiségei nem szaporodtak arányosan„Amikor az irattár helyisége megtelt őrzendő iratokkal, a legrégebbi iratok,- amelyekre ritkábban volt szükség, más helyiség hiánya miatt végül a pincébe kerültek. Kiésőbb, amikor az,egyre nagyobb mértékben szaporodó iratok már a székház pincejében sem fértek el, az iratanyag 1920-ig terjedő részét a Keleti pályaudvar érkezési oldalán lévő pincehelyiségbe szállították át* Az 1930-as évek második felében az óvóhelyek épitése miatt az igazgatósági székház pincéjének iratőrzés céljára használt részét is ki kellet üritenio Az iratokat a Nyugati pályaudvar u.n*, szegedi várótermében helyezték el* A légitámadások elől való mentési szándék a Józsefvárosi pálya-