Bakács István: Az Eszterházy család tatai és csákvári levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 25. Budapest, 1964)
Előszó
dezési munkában az Országos Levéltár számos dolgozója vett részt. Munkájuk eredményeképpen az anyag az 1950—es évek közepére kutatható állapotba kerülte Ezután több alkalommal kisebb-nagyobb átrendezéseket, aimitásokat is végre kellett hajtani, utoljára 196i2/63-ban, jelen repertórium kiadása előtt#Az anyag mai állapotában részben darabszintén, részben középszinten rendezett . {' A lajstromozott, egykorú segédlettel ellátott részeknél a rendezők meghagyták, vagy ha felbomlott, helyreállították aat a rendet, amit még a család levéltárosai alakítottak ki* A segédletek /elenchusok, indexek/ ugyanis jelentősen megkönnyítik a kutatók munkáját* A család által nem rendezett részt az Országos Levéltár tette a kutatás számára hozzáférhetővé. Még ' kell jegyeznünk, hogy ennek a résznek rendezése még nem történt egységes elvek szerinte A családi levéltáraknál a rendezési elvek végleges kialakulását meg kellett előznie á gyakorlati munkának, hogy az 1945 után nagy mennyiségben beáramló anyag minél előbb a kutatók rendelkezésére állhasson. A tapogatódzás és útkeresés éveiben, a fond-elméletnek a rendezésben való alkalmazásáig, többféle levéltárrendezési módszer kipróbálására nyilt lehetőség, s a két levéltár hosszú ideig tartó rendezésébén szin te valamennyi érvényesült is.. A rendezők számára elsősorban azok az elgondolások szolgáltak útmutatásul, amelyek a családi levéltárak rendezésére vonatkozólag a Levéltári Közlemények 1955*évi számában cikk formájában is napvilágot láttak. Az anyag fondok szerinti rendezése később történt, s ekkor, valamint a legutolsó részleges átrendezés alkalmával a régebbi rendezések nyomai nem tűntek el. Erre azonban nem is mindig volt szükség, a két levéltár mostani állapotában is jól használható, ha rendezése, különösen a fondók elhatárolása szempontjából nem is áll egy,-, aégés és szilárd elvi alapon. Mégpedig az előbb emiitett okokon kivül azért sem, mert kialakulása óta maga a fondelmélet is több fejlődési fokozaton ment át a gyakorlati munka során, A tatai levéltár 14, a.esákvári levéltár 6 fondra oszlik. Ezek közül a hivatali levéltárakban található; regisztraturaszerü fondókhoz legközelebb a családtagok személyi fondjai állnak, mig a többi,