Bakács István: Az Eszterházy család tatai és csákvári levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 25. Budapest, 1964)

AZ ESZTERHÁZY CSALÁD TATAI LEVÉLTÁRA

Dominium Sempte Po szekció, 199. 71309/ 1523 - 1804 18 iratcsomó, 1 csomó lajstrom 3 kötet "Elenchus I-III. incl. dominii Sempte", 1 füzet ^Appendix ad 3. elenchos actorum incl. dominii Sempte 2.70 iratfolyóméter A semptei uradalom 1523-tól a Thurzó család birtoka, Thurzó Imre özvegyének Esterházy Miklós nádorral kötött házassága után először /1639-ben/ zálogjogon, majd /1642-ben/ adományképen került az E. család birtokába. Miklós nádor fiainak l670

o

évi osztálya alkalmával Ferencé lett, akinek fia, József országbiró 1722-ben a Pozsony közelében fekvő Cseklészen épitte tett kastélyt; az uradalom ehhez tartozott. József országbiró egyetlen fia, József generális utód nélkül halt meg, igy unokatestvére, Ferenc /Ferenc tárnokmester fia/ k;apta a cseklészi s a hozzá tartozó semptei uradalmat. 6 lett az E. család cseklészi ágának megalapítója. Fenti cim alatt olyan birtokok iratai is találhatók, amelyek korábban a Thurzó családé voltak, de az E.

4 család kezére nem kerültek. . Az iratok első rendezése még E. Ferenc tárnokmester idejében történt. Ekkor a jogbiztositó iratokat tárgyi alapon csoportosítva 8 eapsába sorolták s capsánként évrendezve sorszámoz ták. Ha egy-egy községre vonatkozólag csak néhány irat maradt fenn, akkor több község iratait csoportosították egy-egy eapsába, de a capsán belül községenként történt az évrendezés. A pápai levéltárban azután 1790-ben rendezték az iratokat, amikor a korábbi rendezést megtartották, azzal a különbséggel, hogy a capsák tartalmát fasciculusokra bontották, 10-10 iratot téve egy fasciculusba. A korábbi rendezés óta keletkezett iratokat,