Bekény István: Sajtó Levéltár (1897) 1920–1944 (1950) : Repertórium (Levéltári leltárak 23. Budapest, 1964)

E. SAJTÓARCHIVUM 1914-1944

olvasható tükröződáse • kőnyomatosok, melyek nem közvetlenül a megjelentetés, a közzététel céljából készültek a hozzájuk hasonló jellegű iratokkal együtt a levéltárak gyűjtési körébe tartoznak, tanulmányozásuk tehát a levéltári kutatok számára egyszerű, külön utánjárást nem legényei« A hírlapok régi számainak

t teljes évfolyamainak összegyűjtése azonban a könyvtárak feladatkörébe tartozik. A hírlapok tehát egyfelől elhelyezésüknél fogva, másfelől pedig áttekinthetetlenül, nagy mennyiségüknél és tematikai feldolgozatlanságuknál fogva a levéltári kutatok számára szinte megkötelithetetlenek* A sajtó-kivágásgyűjtemény, a sajtóarehivum pedig épp ezeknek a nehézségeknek az áthidalásához segíti hozzá a kutatókat* Míg ugyanis a könyvtárakban, hírlap tárakban őrzött hírlapok a nevezetesebb eseményeknek és ezek sajtóvisszhangjának rekonstruálása szempontjából figyelemre érdemes híreken és közleményeken kivül rengeteg csupán napi és helyi jelentőségű közleményt tartalmaznak /pld* mozi, az inház, rádió-műsorok, apróhirdeté

зек, reklámhirdetések, a hírügynökségi kőnyomatosokból minden változtatás né Ikül "kiolló « zott" hirek stbe/ ami egyrészt nagy mértékben megnöveli az átnézendő lapok terjedelmét és megnehezíti a fontosabb közlemények felkutatását, addig a sajtókivágásgyüjtemény csak a történeti értékű i~ rátok kiválogatásánál érvényesülő szempontok szerint úgymond "átselejtezett" közleményeket foglalja magában* A levéltéri kutató tehát együtt találja mindazokat a hírlapi közleményeket, melyekre az általánosabb témájú feldolgozásoknál szüksége van s a könyvtárak hirlaptári anyagát csak az egészen speciális tárgyú kutatásoknál, a különlegesen apró részletek felderítésére veszi igénybe« Egyelőre még kevés magyar levéltárnak van az iratok gyűjtési körének megfelelő profilú lapkivágásgyüjteménye, az Országos Levéltár polgári kori osztálya azonban abban a szerencsés helyzetben van, hogy néhány évvel ezelőtt megkapta az ellenforradalmi sajtószolgálat két legfontosabb irányító szerve, a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium sajtóarchivumát, mely - meglehetősen hiányos levéltári fondjainak szerves részét és felbecsülhetetlen értékű kiegészítését képezi*., A Sajtóarehivum elnevezésű gyűjtemény, mely egyfelől a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium lapkivágásgyüjteményét, másfelől különböző iratokkal együtt átvett lapkivágás gyűjteményeket foglalja magában, az alábbi azonos tematikájú, vagy azonos