Bognár Iván: Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 17. Budapest, 1962)
IX. Budapesti ítélőtábla 1869-1913
natkozó, nagyrészt fegyelmi ügyeket tartalmazó iratot vett át a Budapesti l.sz Q Állami Levéltártól. Az 514 kötete kitevő tánácsülési jegyzőkönyvek sorozata azonban nagyobbrészt megmaradt ugy, hogy ma ezek képezik a fond iratanyagának túlnyomó részét. Jelentőségük az iratokéhoz képest másodrendű, azok tartalmát csak kisebb mértékben egészitik ki. Egyhangúlag hozott vagy az alsóbiróságok döntését jóváhagyó határozatoknál a jegyzőkönyvi feljegyzés túlnyomórészt formális. Néha mégis,-ott ahol vita alakult ki, rögziti a különböző nézeteket, igy a jog- • fejlődés tanulmányozásánál nem hagyható figyelmen kivül. Az egyetlen fennmaradt teljes ülési jegyzőkönyvkötet nagyobb részt adminisztratív jellegű intézkedéseket örökit meg. Az egyes tanácsok jegyzőkönyvei között is sok a'hiány. Az 1869-1871. közötti időből egyetlen darab sem maradt fenn 0 A 9 csomónyi irat és 48 kötetnyi segédkönyv terjedelmű elnöki állag - amely ugyan már előzőleg az Ítélőtábla irattárában is erős selejtezésnek lett alávetve - szintén teljesen elpusztult. Az iratok tárgya a tábla elnökségének szervezeti 9 ügyviteli, személyzeti, felülvizsgálati hatáskörébői folyó ügyekre vonatkozott, beleértve 1875 elejéig az ügyvédi vizsgákkal kapcsolatos intézkedéseket is. / A közős elnökség vezetése alatt az egyes osztályok munkáját több-keyesebb tanács látta el a Számuk többször változott. Az 1890rig terjedő időszak végén már 8 polgári, 5 büntető és 1 váltótanács működött, míg az úrbéri tanácsból már az időszak elején vegyes tanácsot alkottak, "úrbéri és vegyes" tanács elnevezés alatt, mivel az úrbéri ügyek száma annyira megcsappant, hogy az úrbéri ügyek tanácsát kisegítésképpen más osztályok munkájának támogatására is beosztották. Bár eleinte a vegyes tanács polgári ügyekkel is foglalkozott, munkájának túlnyomó része kivált, amikor a 80-as évek elején az úrbéri ügyek alig t néhányra zsugorodtak össze, ugy hogy eredeti feladata helyett tulajdonképpen mint a büntető tanácsok egyike működött. A nyári törvénykezési szünet idején felmerülő halaszthatatlan ügyek intézésére a 80-as években szünidei tanácsot állítottak fel. Ez elvileg polgári váltó- és büntető ügyek eldöntésére lett volna hivatott, azonban néhány váltóügyön kivül úgyszólván csak büntető ügyeket tárgyalt,