Bognár Iván: Igazságügyminisztériumi Levéltár : Repertórium (Levéltári leltárak 17. Budapest, 1962)
V. Fegyelmi tanácsok /A Kúria mint fegyelmi hatóság/ /1872-1881
V» Fegyelmi tanácsok /A Kúria mint fegyelmi hatóság/ 1872-1881 Az 1871:VIIIotc e 33a§-a szerint az elsőfolyamodásu törvényszékek elnökeij a királyi táblák birái a kir. táblák mellett működő ügyészek, ezek helyettesei, valamint a Kúria nem birói személyzete felett a fegyelmi hatóságot e legfőbb Ítélőszék elnökének vezetésével a legfőbb Ítélőszék tagjaiból alakult 7 tagú /kisebb/ fegyelmi biróság gyakorolta„ ítéletével szemben a 34.§ második bekezdése, alapján az országbíró elnöklete alatt felerészben a semmitőszék, felerészben a legfőbb Ítélőszék biráiból alakult 9 tagu /nagyobb/ fegyelmi bírósághoz lehetett az ügyeket feljebb vinni, A csak legfőbb itéloszéki tagokból alakult 7 tagu, kisebbik tanács vegyes fokú fegyelmi biróság volt, minthogy az elsőfokon eléje kerülő fegyelmi ügyeken kivül a 34.§ első bekezdése értelmében a kir a tábla fegyelmi bíróságával szemben másodfokon is Ítélkezett. 1875-től kezdve az 1874: XXXIV ,tc. /ügyvédi rendtartás/ 75'«§.-s- alapján az ügyvédek feletti elsőfokú fegyelmi hatóságot gyakorló ügyvédi kamaráktól fellebbvitt ügyek másodfokon szintén a legfőbb Ítélőszék 7 tagu fegyelmi tanácsa elé kerültek. 1882-től kezdődő lég az 1881: I.IX. tc,104.§-a alapján mindkét tanácsot egyaránt a Kúria egységes létszámba foglalt birói tagjaiból alakították meg* A kisebbik./7 tagu/ tanács a Kúria másodelnöke, a nagyobbik /9 tagu/ a Kúria elnöke vezetése alatt az eddigivel azonos hatáskörben működött tovább. A fegyelmi tanácsok 1881, végéig terjedő iratai az 1952,év elején kerültek be az Országos levéltárba a Magyar Népköztársaság" legfelsőbb bíróságának irattárából, amely azokat mint az 1949. évi alkotmány alapján megszűnt Kúria irattárának jogutóda, addig őrizte. Terjedelem: 33 raktári egység, 3,70 iratfm.
