Szászi András: A Belügyminisztériumi Levéltár 1867–1945 3. : Repertórium (Levéltári leltárak 15. Budapest, 1961)

XV. Országos Községi Törzskönyvbizottság /K. 156./ 1899-1949

- 617 XT. Országos Községi Törzskönyvbizottság /K.156./ 1899 - 1949 1898 előtt a községek és egyéb helységek nevének nem volt országos nyilvántartása, sem az uj községalakulások nevének megállapítása, vagy a községek nevének megváltoztatása nem volt az egész ország területére érvényesen szabályozva. Az országban több olyan község volt, amelynek neve más község nevéül is szerepelt. Ibből mind a közigazgatásban, mind az állampolgárok körében különféle zavarok keletkeztek. Ezért az 1898. évi IV.te. elrendelte, hogy minden községnek csak egy hivatalos neve lehet, s az ország községi és egyéb lakott helyei nevének, valamint az abban bekövetkezett minden változásnak nyilvántartására a Központi Statisztikai Hivatalban állandó törzskönyvet kell vezetni. A helynevek Írásának, s a több nevü községek, valamint a több helyen előforduló azonos nevü községek uj nevének megállapítását, az uj községek elnevezését és a helynevek minden megváltoztatásának engedélyezését a törvény a belügyminiszterre ruházta. Est a jogát a belügyminiszter az érdekelt község és a törvényhatósági közgyűlés, valamint az Országos Községi Törzskönyvbizottság javaslatának figyelembevételével gyakorolhatta. Ugyanez a törvény rendelte el az előbb emiitett Országos Törzsköayvbizottság felállítását is, feladatává téve a községi törzskönyv vezetésének támogatását és felügyeletét, valamint a község- és helynevek megállapítására és Írásmódjára vonatkozó javaslattételt is. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság elnöke a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, tagjai pedig a minisztériumok, á Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat'és a Magyar Földrajzi Társaság képviselői lettek. Az Országos Községi Törzskönyvbizcttság 1899. évben kezdte meg a működését. Az általa tárgyalt ügyekben belügyminiszternek adott szakvéleményeket sok esetben a Bizottságban képviselt szervek készítették elő, ezért azoknak irattáraiban e bizottság működésével kapcsolatban számos olyan adat előfordulhat, amely a bizottsági iratok kiegészítéséül esetleg felhasználható.