Szűcs László: Országgyűlési Levéltár (1861) 1867–1945 (1948) : Államfői Hivatalok Levéltára (1890) 1920–1948 : Király Személye Körüli Minisztérium (1861) 1867–1918 : Repertórium (Levéltári leltárak 13. Budapest, 1961)

Országgyűlési Levéltár /l86l/ 1867-1944- /1948/

II. Á Képviselőház és a Nemzetgyűlés elnöki és általános iratai /K.2./ 1861-1944 Az iratanyag a képviselők megválasztásával, mandátumvizsgálattal, az egye6 országgyűlések képviselőházainak megalakulásával, trónbeazéüekkel, felirati javaslatokkal, a képviselőknek a megbízásról való lemondásával, mentelmi jog felfüggesztése ügyében érkezett megkeresésekkel, egyes miniszterek kinevezésével, törvényjavaslatokkal, ezek módositásával, interpallációkkal,bizottságok alakításával, a különböző bizottságok, a miniszterek, valamint a Legfőbb Számvevőszék jelentéseivel, végül a képviselőház gazdasági, személyzeti, műszaki stb. ügyeivel kapcsolatosak.Az iratok a Képviselőházhoz intézett királyi leiratokból, törvényhatóságok, egyesületek felirataiból és kérelmeiből,az egyes minisztériumok átirataiból, különböző bizottságok jelentéseiből állanak s megtalálhatók az iratanyagban a képviselőház üléseinek jegyzőkönyvei. Az iratok irattári rendszere egykorú. A meglehetősen hosszú idő alatt azonban több irattári rendszert alkalmazott a képviselőház. Ezeknek a különböző iratkezelési rendszereknek megfelelően oszlik ez az iratanyag négy részre, /az egyes részeket zárójelbe tett arab számokkal jelöltük/. A /l/-el jelölt 1861 évi országgyűlés iratanyagát kezdetleges tárgyi csoportosításban kezelték, a tárgyi csoportokon belül pedig sorszámok szerint helyezték el az iratokat. A /2/-vel jelölt 1865-től 1892-ig terjedő időben keletkezett képviselőházi iratokat országgyűlésenként újrakezdődben az iktatószámok sorrendjében helyezték el. Az iratanyag * 0gy részét azonban eoben az időben is úgynevezett külön csomókban, bizonyos i-érgyí csoportokban helyezték el. A /V-al jelölt 1892-től 1896-ig terjedő országgyűlési időszak képviselőházi iratait ismét tárgyi csoportokban kezelték, amelyeknek belül az egyes iratok irattári sorszámok rendjében fekszenek. A /4/-ei jelölt 1896-1944-ig terjedő időszak iratai már nom elsősorban országgyűlési időszakonként, hanem az egész 1396-tol 1944-ig terjedő időt átfogó egységes, tárgyi csoportosításon alapuló irattári rendszerben vannak elhelyezve. A tárgyi csoportokat betűvel, római és arab számmal jelölték. A legáltalánosabb tagolódást a betűjelek fejezik ki: A-betüvel jelölték a Képviselőháznak, mint törvényhozó testületnek a működéséből származó iratokat. - Ez képezi a legnagyobb csoportot* B-betüvel jelölték a Képviselőház hivatalának működéséből származó iratokat. C-betüvel jelölték a delegációk működése során keletkezett iratokat. Ez utóbbi iratok azonban tulaj donképen külön fondót képeznek - ezt különösen az indokolja, hogy a delegációt a Képviselőház, a Főrendiházzal közösen küldte ki. Az A./ csoporton belül külön megjelölést alkalmaztak a Nemzeti Tanács Idején keletkezett iratokra /A/L/, a Tanácsköztársaság idején keletkezett iratokra /A/S/, valamint az első és a második Nemzetgyűlés alatt keletkezett iratokra /A/F illetve Á/G/.