Szűcs László: Országgyűlési Levéltár (1861) 1867–1945 (1948) : Államfői Hivatalok Levéltára (1890) 1920–1948 : Király Személye Körüli Minisztérium (1861) 1867–1918 : Repertórium (Levéltári leltárak 13. Budapest, 1961)

Országgyűlési Levéltár /l86l/ 1867-1944- /1948/

26 # kötet. 1942. 1.22.-III.28. A 42 tagu országos "bizottság tár­gyalásainak 135-139.üléséről fel­vett jegyzőkönyvek. 27. » 1942. V. 5.- X.29. - 11 - 14o-149. - " ­28. " 1942.XI. 7.-1943.III.26.- « - 15o-158. 29. " 1943.IV. 16.- IX. 3. - 11 - 159-166. - ­30. " 1943. V.29.-1944.III.10.- " - 167-174. - " ­31. csomó. Töredékes jegyzőkönyvek. 'b/ Ügyviteli iratok A 33-42 tagu Országos Bizottság ügyvitelével kapcsolatos iratok. c/ Jegyzőkönyvek többletpéldányai A 42 tagu Országos Bizottság üléseiről felvett jegyzőköny­vek többletpéldányai. 32. csomó. - " - - " - - " ­d/ Mutatókönyv 33. kötet. 1931-1938. Mutató a 33 tagu Országos Bizottság jegyző­könyveinek l-2o. kötetéhez. F./ A 36 tagu /honvédelmi/ Országos Bizottság /K. 11./ 1939-1944 A honvédelemről szóló 1939 évi II.tc. 141.§-a alapján hoz­ták létre a 36 tagu /honvédelmi/ Országos Bizottságot abból a cél­ból, hogy a minisztériumnak a törvény által biztositott kivételes hatalom keretében kibocsátott rendeleteit megtárgyalja. A bizott­ság 24 tagját a Képviselőház, 12 tagját pedig a Felsőház delegál­ta. Megalakulása után a képviselőházi és a felsőházi tagok külön­külön elnököt, elnökhelyetteseket, előadókat és jegyzőket válasz­tottak. Ezek együttesen látták el a feladatukat. Az Országos Bi­zottság olyan szakértőket is meghívhatott a tanácskozásaira, akik nem voltak tagjai az országgyűlésnek. A bizottság az országgyűlés elnapolása alatt, valamint feloszlatása idején is együttmaradt. A bizottság feladata volt a minisztérium által a kivételes hatalom körében kiadni szándékolt rendeletek helyességének és célszerűsé­gének megvizsgálása s véleményének a nyilvánítása. A minisztérium­tól felvilágosítást kérhetett. Javaslatokat tehetett a miniszté­riumnak a bemutatott rendeletek végrehajtása körében kívánatos in­tézkedésekre, ezek körében javasolhatta az országgyűlésnek a mi­nisztérium felelősségrevonását. Javasolhatta végül valamely javas­latának a tárgyalása végett az országgyűlés mindkét házának az összehívását. A bizottság határozatainak egyébként nem volt akadá­lyozó hatályuk, tehát a minisztérium életbeléptethette tervezett intézkedéseit a bizottság ellenére is. Az iratok a bizottság belső ügyeivel, valamint a törvény által elé utalt rendeletek megvitatásával kapcsolatosak. Az iratok rendezettek. A jegyzőkönyvek mellett töredékesen a bizottság belső ügyviteli iratai is fennmaradtak. A jegyzőköny­vek időrendet követő sorszámok sorrendjében helyezkednek el. A né­hány darab töredékes ügyviteli iratnak irattári rendje nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom