Szűcs László: Országgyűlési Levéltár (1861) 1867–1945 (1948) : Államfői Hivatalok Levéltára (1890) 1920–1948 : Király Személye Körüli Minisztérium (1861) 1867–1918 : Repertórium (Levéltári leltárak 13. Budapest, 1961)
Országgyűlési Levéltár /l86l/ 1867-1944- /1948/
1914. 1- 2o. 1915. 1- 14. 1916. 1- 9. 1917. 1- 23, IV. A Főrendiház által kiküldött bizottságok jegyzőkönyvei /K.587./ 1885-19o9 A Főrendiház által a különböző kérdések előkészítése céljából kiküldött bizottságok iratai csak töredékesen maradtak fenn. Mindössze a Főrendiház reformjáról szóló 1885 évi VII.t.c. végrehajtásával kapcsolatos kérdések rendezései céljából kiküldött 21 tagu bizottság jegyzőkönyveiből maradt meg egy töredék és a Főrendiház belső gazdasági ügyeinek intézésére kiküldött gazdasági bizottság néhány jegyzőkönyve maradt fenn. Az iratok rendszere egykorú, a jegyzőkönyvek keltezésének sorrendjében vannak elhelyezve. Kutatni az iratok egyenkénti átnézésével lehet, A kérőlapra az állag nevét és a bizottsjág nevét kell felirni. Jelzet: az állag rövidített neve, a bizottság neve és a jegyzőkönyv kelte./Pl. Ogy.Lt.Főrendiház ált. kiküldött biz., gazd. biz. jkv. 1892. okt. 15./ Az állag terjedelme 0.06 iratfolyóméter, 1 raktári egység. Iratok 1. csomó A./ A Főrendiház által kiküldött 21 tagu bizottság jegyzőkönyve. 1885. B./ A Főrendiház által kiküldött gazdasági bizottság jegyzőkönyvei. 1892-19o9. C./ Felsőház 1927-1944. . A Felsőház, mint a Főrendiház örököse, a második Nemzetgyűlés munkája nyomán jött létre az 1926. évi XXII. tc.-kel. 1927. január 29-én kezdte meg működését. Tagjai egyházi és világi méltóságok, valamint egyes intézmények és érdekképviseletek kinevezett és választott képviselői voltak. Jogköre azonos volt a megszűnt Főrendiházéval azzal a különbséggel, hogy a törvény nem adta meg a Felsőháznak a korlátlan visszavetés jogát. Nemleges döntésnek csök halasztóhatálya volt, egyes esetekben pedig a Képviselőház a Felsőház hozzájárulása nélkül is az államfő elé terjeszthette határozatait. A két ház érintkezése egyéb tekintetben a megelőző időszakhoz hasonlóan történt. Elnökét és tisztviselőit saját kebeléből választotta s a volt Főrendiházhoz hasonlóan küldött ki egyes ügyek előkészítése, illetve megoldása céljából bizottságokat. A Felsőház iratanyaga három állagra tagolódik, úgymint elnöki és általános ügyekre, országmozgósitási iratokra, valamint bizottsági jegyzőkönyvekre. A Felsőház fondjába a K szekció következő sorszámú állagai tartoznak: 6,512,16. A fond terjedelme 6,64 iratfolyóméter, 63 raktári egység.
