Szűcs László: Országgyűlési Levéltár (1861) 1867–1945 (1948) : Államfői Hivatalok Levéltára (1890) 1920–1948 : Király Személye Körüli Minisztérium (1861) 1867–1918 : Repertórium (Levéltári leltárak 13. Budapest, 1961)
Országgyűlési Levéltár /l86l/ 1867-1944- /1948/
kinevezés alapján - mig egyesek választás utján - lehettek tagjai a Főrendiháznak. A kezdeményezés joga a Főrendiház tagjait is megillette. A Képviselőházban kezdeményezett javaslatokat visszavethette minthogy mindkét ház hozzájárulására szükség volt a javaslatnak az államfő elé terjesztéséhez. A Főrendiháznak bizonyos jogai voltak az Állami Számszék elnökének választása körül, bíráskodott a vád alá helyezett miniszterek, valamint az állami számszék elnöke felett. Ezen kivül fegyelmi bíráskodási jogkör illette meg a felsőbb bíróságok elnökei, valamint bírái felett is. A Főrendi. ház képviseltette magát a. közös ügyek tárgyalására kiküldött delegációkban, a függő államadósságok ellenőrzésére kiküldött bizottságban, valamint minden olyan ügyben kiküldött bizottságban, amely mindkét házat érintette. Az ilyen bizottságokban a Főrendiház l/3-ad arányban vett részt. Egyébként üzenetváltások utján érintkezett a két Ház --kivéve néhány alkalmat, mikor együtt tartotta üléseit /pl. ©gy. megnyitás, berekesztés, koronázás stb./. Egyes ügyekben való előzetes álláspont kidolgozása érdekében a Főrendiház is különböző bizottságokat küldött ki. A Ház elnökét és alelnökeit a király nevezte ki, mig az egyéb tisztviselőket /háznagy, jegyző/ a bizonyos belső ügyeket ellátó bizottságokat saját kebeléből választott a Főrendiház. A Főrendiház iratanyaga négy állagra tagolódik, úgymint elnöki, általános és úgynevezett hivatali /adminisztratív/ ügyek irataira, vaLamint a Főrendiház által kiküldött bizottságok irataira. A Főrendiház fondjába a K szekció következő sorszámú állagai tartoznak: 3-5,587. A fond terjedelme 25,14 iratfolyóméter, 213 raktári egység. I. Elnöki iratok /K.3./ /1861/ 1867-1919 Az iratanyag a királyi meghívó levelekkel, igazolóbizottsági ügyekkel, megjelenés alóli felmentésekkel, a Ház tisztviselőivel, gazdasági ügyeivel, törvényjavaslatokkal, a főrendek jegyzékébe való felvétellel és törléssel kapcsolatosak; képviselőházi és minisztériumi átiratokból, bizottsági jelentésekből állanak. Az iratok irattári rendszere egykorú. 1867-től 191o-ig az évenként újrakezdődő iktatószámok növekvő sorrendjében helyezték el az iratokat. 1911-től pedig 17 tételbe sorolták. A tételek többnyire nem tárgyi egységgel azonosak, hanem formai jegyek alapján kialakított iratcsoportok /pl. kérvények, számlák/. A tételeken belül iktatószámok sorrendjében vannak elhelyezve az iratok. Ezeken kivül, bizonyos iratfajtákat az 1861. évi országgyűléstől kezdve külön kezeltek s ezek ma is ilyen csoportosításban helyezkednek el. Az iratanyag rendezett, bár rendje helyenként megbomlott. Kutatni az egykorú segédkönyvek alapján lehet, illetve az iratok egyenkénti átnézésével. A kérőlapra az állag nevét,az évet és az iktatószámot, illetve tárgyi tagolódású iratoknál a tétel és az iktatószámot kell felírni. Jelzet: az állag rövidített neve, év és iktatószám, illetve tárgyilag csoportosított
