Bélay Vilmos: A Pénzügyminisztérium Levéltára 1867–1944 : Repertórium (Levéltári leltárak 10. Budapest, 1960)

Bevezetés

Az'ügyosztályok iratanyagából - leszámítva egy-két osztálynak néhány évíolyamnyi segédkönyveit - nem maradtak fenn egykorú ügyviteli segédkönyvek. A Pénzügyminisztérium iratanyagáról mondottak természetesen vonatkoznak az 1919 március-augusztus közt működött Pénzügyi Népbiztosság, illetve a Népgazdasági Tanács IV. (pénzügyi) főosztályának iratanyagára is. Az elnöki és elnöki rezervált iratok többé-kevésbé hiánytalanul rendelkezésre állnak, az ügyosztályok irataiból alig néhány darab maradt meg. Fentebb mondottak a Pénzügyminisztérium törzsanyagára vonatkoznak. Sokkal szerencsésebb helyzetben vagyunk a minisztérium törzsanyagával együtt az Országos Levéltár örizetébe került félhivatalos (vagy nem hivatalos) iratanyag tekintetében. Ezek a történettudományi kutatókat kétségtelenül érdekelni fogják, hiszen a külföldi tárgyalásokra kiküldött bizottságok tárgyalási anyaga, vagy a miniszterek, államtitkárok feljegyzései általában nem kevésbé értékes,; ha ugyan nem értékesebb adalékkal szolgálnak a kutató számára, mint az ügyiratok. Ezeket a félhivatalos és nemhivatalos iratokat Javarészt egyáltalán nem vetették alá selejtezésnek, így ezek teljesen épen megmaradtak. A repertórium arra törekszik, hogy a fondok, állagok tartalmáról is minél többet eláruljon. Sajnos, az iratok kutatásának problémáját teljességgel nem oldja meg, de ez' nem is lehet a repertórium feladata. Elsősorban a leltári számbavételt szolgálja, amely raktári egységek (iratcsomók, kötetek) szintjén ismerteti a fondokat. állagokat. Amennyire lehet, igyekszik a kutató számára is felvilágosítást nyújtani az iratok tartalmáról. Hogy ez mennyire sikerül, az el- * sösorban a fond, állag rendszerétől függ. A tárgyilag tagolt iratanyag esetében - amilyenek a kutf ős-tételes fondok. vagy állagok — igyekszik a tételig lebontva ismertetni az iratanyagot (pl. az 4867-4870. évi ügyosztályi anyag, vagy a gazdászati osztály esetében). A forrásérték szempontjából igen becses félhivatalos anyag esetében sokszor szinte az egyes iratok szintjéig lebontja (1. a Függelékben ismertetett fondokat). Ahol azonban mechanikus számrendben kezelték az iratokat (pl. az elnöki iratok), ott a repertórium egyszerű csomójegyzéknél nem nyújthat többet Amint együtt kezeltetnek, általában az iratok keletkezésének időrendjében, a pénzügymi-* nisztérium és a mindössze öt hónapig működött Pénzügyi Népbiztosság - illetve a Népgazdasági Tanács JV„ főosztálya — irata;* ugy a repertórium is egyaránt tárgyalja valamennyiük fennmaradt és az Országos Levéltárban őrzött iratanyagát Vannak olyan állagok is, amelyek esetében azok az átszervezések, amelyek a Tanácsköztársaság megalakulását, illetve 1949 augusztusárban az ellenforradalmi rendszer visszaállítását követték, nem is befolyásolták az iratkezelést A pénzügyminisztérium elnöki, Uletve elnöki rezervált állagai törés nélkül folytatódtak 1919 márciusában éppúgy, mint augusztusában. Minthogy ez volt a minisztériumban és ez maradt az Országos Levéltárban is az állagok kezelési rendje, a repertórium is ebben a rendben tárgyalja ezeket az állagokat (A. I. . Elnöki iratok 920.-929. sz. csomó, Uletve A. 11. Elnöni rezervált 7. csomó.) Minden fond vagy állag esetében közli a cimet az Országos Levéltáron belüli nyilvántar- » tást szolgáló törzsszámot (K. vagy L. betű és sorszám), az évkort a levéltári rendszert és a terjedelmet utóbbit iratfolyómétérben. Ezt követi a raktári egységek (iratcsomók, kötetek) felsorolása, # A Pénzügyminisztérium 1867-4944 közű fennmaradt levéltára 20 fondból, 35 állagból és 6 állagrészből áll, a raktári egységek száma 3408. az egész iratanyag terjedelme 473,40 iratfm, A fondokat nagy betűkkel, az állagokat római számokkal, az állagrészeket arab számokkal, a fondon, állagon, illetve állagrészen belül történő tagolást (iratok és segédkönyvek) kisbetűvel, az egyes raktári egységeket pedig arab számokkal jelöltük. A repertórium összeállítása során felhasználtuk mindazokat a segédleteket, csomójegyzékeket tétellajstromokat amelyek az Országos Levéltárban a pénzügyminisztérium iratanyagáról mindezideig készültek, A repertórium az 1960. január 1-i állapotot tükrözi.