Bélay Vilmos: A Pénzügyminisztérium Levéltára 1867–1944 : Repertórium (Levéltári leltárak 10. Budapest, 1960)

Bevezetés

XIV. ügyosztály; Dohánybeváltás és gyártás, a bécsi dohánygyári igazgatósággal való érintkezés. XV. ügyosztály: Minden más dohányügy, lottó-, ut- és hldvámok, lőporegyedáruság. az idetartozó büntetések kegyelem utján való elengedése. XVI. ügyosztály; fém- és kőszénbányászat, a bányatermények eladása, arany- és ezüstbeváltás, selmeci bányászaü akadémia, mérték- és szabadkutatási illeték. XVII. ügyosztály ; Sótermelés. sószállitás és eladás. XVIII. ügyosztály: Fém- és sóbányái uradalmak, erdők, a fém- és sóbányák jogi ügyei. XIX. ügyosztály; Birtokrendezés, kincstári ügyészségek. XX. ügyosztály; Erdészeti ügyek, kivéve a fém- és sóbánya erdőket, hradekí uradalom, erdészeti és nemzetgazdászaü tanodák. XXI. ügyosztály; Bács-, Torontál-, Tenies-, Krassó-, Zaránd megyei állami Jószágok, az arad-f-mutinai uradalom. XXII. ügyosztály: Minden egyéb magyarországi és erdélyi kamarai, fiskalitási és koronauradalmak Ca fém- és sóbányái uradalmak kivételével). Az egyes ügyosztályok hatáskörébe utalták az odatartozó alkalmazottak személyi és nyugalmazási ügyeit is. Ez az első ügybeosztás 1870-ig volt érvényben, elekor uj beosztás készült, amely 23 ügyosztály között osztotta el az ügyeket, A minisztérium csaknem nyolc évüzedes működése során gyakran átszervezték az ügybeosztást A fontosabb átszervezések az 1879, 1886, 1892, 1910. 1917, 1918, 1919. 1923, 1926, 1932, 1936. években történtek. Ezek az átszervezések általában nem jelentettek gyökeres változásokat az történt hogy egy-egy osztály megszűnt ujat létesítettek, vagy kettéosztották - a) és b) jelzéssel ellátva #- az egyes osztályokat A változásoknak nyomonkövetése s a mintegy 11 ügybeosztás egymásután való közlése ehelyütt nem látszik szükségesnek márcsak azért sem, mert mint az alábbiakban látjuk, épp az ügyosztályok iratai maradtak meg a leghiányosabban. Természetesen az 1867-4944 közti időszakban olyan változások is történtek a Pénzügyminisztérium feladatkörén belül, amelyeie. nem egyszerűen az ügyek belső átcsoportosításévai függenek össze, UJ feladatokat kellett elvállalnia, mert uj, pénzügyi természetű feladat Jelentkezett az államigazgatás területén, vagy át kellett vennie egy másik tárcától bizonyos ügyköröket (Így például a Földmüvelés-. Ipar-, Kereskedelemügyi minisztérium 1889-ben történt átszervezése, faladatkörének három minisztérium közt történt elosztása során olyan, bányászattal kapcsolatos ügyek kerültek a Pénzügyminisztérium hatáskörébe, amelyekkel korábban a FIKM foglalkozott Merőben uj feladatokat hozott az 1920. évi békeszerződés, rendezni kellett a háborús tartozásokat és követeléseket fel kellett számolni az Ausztriával való közösségből folyó ügyeket le kellett bonyolítani a békeszerződésben Magyarországra rótt Jóvátételi kötelezettséggel kapcsolatos ügyeket Ezzel szemben, éppen az 1918--4920. közt lefolyt nagy jelentőségű változások következtében egész sor feladat megszűnt. Hogy csak a legjelentősebbet említsük, kikerültek a minisztérium hatásköréből a horvátr-szlavon ügyek. Az államélet olyan nagy Jelentőségű változásain kívül, mint aminők az államhatárok megváltozása, maga a gyors ütemben fejlődő élet is vetett fel uj kérdéseket, amelyeknek megoldása a Pénzügyminisztérium feladata lett. Ezek, valamint a többi, itt meg nem említett változások a Pénzügyminisztérium tevékenységét alapvetően nem befolyásolták. Ha a minisztérium nyolc évtizedes működéséről beszélünk, ugy természetesen csak a imagyar királyi Pénzügyminisztérium*, illetve a Pénzügyi Népbiztos?-