Fekete Nagy Antal: Az Orczy család levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 9. Budapest, 1959)

Bevezetés

a pesti zsidóság történetében oly nagy szerepet játszó Orczy—ház is, amelynek óriási tel oktöm fajén épOltek fel a Madách téri házak, miután a család a Ludoviceum épületét is magában foglaló, úgynevezett Orczy-kertet Pest városának adományozta. A birtokok elaprózódásával járó jövedelenlapadást a család egyes tagjai ipari vállalkozásokból eredő haszonnal igyekeztek pótolni. így szervezte meg Orczy József 1781-ben más főranguakkal társulva a paücsi szódagyárat amely megfelelő felszereléssel, műszaki vezető Irányításával, a Szabadka város melletti palicsi té vizéből állított elő szódát. At parádi timsóüzensfc, melyeknek működésére 1779-től vannak adataink. Ipari munkásság foglalkoztatásával ós kizsákmányolásával szintén megfelelő jövedelmet biztosítottak a családnak. Az Orczy család egyik tagja. Lőrinc tábornok fia, József a kezén maradt ősi birtokokat nemcsak megtartotta, Jianem újból erősen megnövelte a Berényl Tamás gról leányával. Borbálával kötött házassága révén. Borbála Haller Jozefának, Haller Sámuel tábornok leányának volt a leánya, Sámuel fiutód nélkül halván el, leánya. Jozefa, atyja javainak egyharmad részben örököse volt Haller Sámuel családja a XV. század végén vándorolt Nürnbergből Erdélybe, ahol különböző ágakat eresztve, gyorsan felemelkedett, Sámuel egyik őse. György szatmári kapitány a XVH. század elején nőül vévén a Felvidéken birtokos Nyáry család egyik tagját, Borbálát családja magyarországi ágának lett a megalapítója, és a nejével örökölt Nyáry-birtokok és birtokjopok révén családja vagyonának alapjait megteremtette, Haller Sámuel tábornok a családi vagyont még tovább gyarapította és a Nyáry-birtokr ész ékből, akárcsak az OrcsyaJs, sokat magához váltott Unokájának, Berényi Borbálának Orczy Józseffel kötött házassága folytán-tehát a Nyáryvíjgyonnak az Orczy és a Haller családok most említett ágainak kezében lévő részei ismét egyesültek. A házasság révén azonban nemcsak a vagyonrészek kerültek egy kézbe, hanem ugy Orczy József, mint Berényi Borbála, utóbbinak édes fiútestvére nem. lévén, családjuk idősebb ágáj. alkották és igy a régi magyar szokásjognak megíelelőleg családjuk levéltárának őrzői lévén, a két család, az Orczy és a Haller család levéltárai is egyesültek. A Nyáry családnak a mellékelt leszármazási táblán is feltüntetett leányági leszármazottai által a Nyáry-örökségért többször megismételt és uj osztályokat kikényszerítő perek mindkét családnál korán szükségessé tették a levéltár bizonyos íoku rendezését és birtokjogi iratainak nyHvántartását Ennek a XVUL század közepéig visszanyúló nyomait megtalálhatjuk az iratok hátlapján lévő régi jelzetekben és az elavult el enc hu sokban, sőt több, a XVUL században rendezett áDag ma is érintetlenül megtalálható egykorú rendezésében a Miscellanea és Varia regestrata elnevezésű levéltári egységekben. Mindkét levéltár iratainak tömege a XVUL században hatalmasra duzzadt mert a. Haller levéltár tömegét a perbeli és birtokjogi iratokon kivül erősen megnövelték Haller Sámuel gazdasági iratai, száraadásai, katonai levelezése, az Orczy család levéltárát pedlg^ Orczy Lőrinc katonai iratai, íőispánsága és különböző kormánybiztossága kapcsán keletkezett iratok, a fiainak hasonló természetű tisztségeiből származó levelezése és iratai Amikor nemcsak a birtokjogi és gazdasági iratokat őrizte meg mind a két család gondo- ! san. hanem megtartották a politikai természetű iratokat és levelezéseket is, sőt megszerezték már a XVUL század végétől a családi ügyvédek iratait és a Kelemen családnak rájuk nézve idegen levéltárát is, feltűnő az. hogy levéltára megfelelő, az országban e korban általában elterjedt rendezését a két levéltár egyesítése előtt egyik család sem hajtotta végre, pedig a levéltárnoki áUást már a XVUL században megtaláljuk mindkét családnál. Azonban a levéltárnokság összt volt kapcsolva a családi ügyvédi és ügyészi állással, aminél a túlsúly mindig az utóbbira esett Igy magyarázható a levéltárrendezés elmaradásának a kérdése: * családi ügyvédek a perek vittle és egyéb teendőik mellett nem tudtak kellő időt szakítani a levéltár rendezésére. Legkorábban a Haller levéltárat lajstromozták. Ennek időpontjára sincsenek biztos adatatok, azonban az elenchus írástipusából és a levéltárban meglévő legkésőbbi keltű, 1819-ben keletkezett irat alapján megállapíthatjuk, hogy az a XIX. század elején törtónt Azonban ez is csupán lajsíromo-