Szücs László: A Miniszterelnökség levéltára 1867-1944 (Levéltári leltárak 8. Budapest, 1958)

I. Minisztertanács. 1867-1944

1. MINISZTERTANÁC S ( K

;

_27j 1. A magyar minisztertanács iratai , -1867-4944 A kiegyezési törvénycikkek az 1848: III. tc. alapján intézkedtek a minisztertanácsról. A Minisztertanács tevékenysége során keletkezett iratanyag csak töredékesen maradt meg. dl Minisztertanács két irányú tevékenységet fejtett ki. Egyrészt mint a magyar minisztérium összessége megvitatta a kormány politikai irányzatát, valamint azokat az ügyeket, amelyeknek fontossága az egész állam életére kihatott, vagy amelyek több szakminisztert együttesen érintettek, végül a Minisztertanács határozott az egyes szakminiszterek között felmerült hatásköri összeütközés esetén is. Másrészt mint testületi hatóság intézkedett a Minisztertanács elé utalt, vagy a kialakult gyakorlat alapján a szakminiszterek által a Minisztertanács elé vitt egyedi ügyekben. A Minisztertanács tárgyalta többek között magasabb egyházi méltóságok, országzászlósok, a főrendiház elnökének és tagjainak kinevezését, kegyelmezési ügyeket, cimek és nemesség adományozását, állami tisztviselők kinevezését, nyugdíjazását, felmentését, elbocsátását (

v

i„ fizetési osztályon felül) , állami alkalmazottak jutalmazását (meghatározott összegen felül) * alapítványi helyek adományozását; állami birtokok kegyúri ügyeit; állami javak bérletével, eladásával kapcsolatos ügyeket (meghatározott összegen Télül) ; az állam nevében kötött egyezményeket, szerződéseket A Minisztertanács hozzájárulása volt szükséges az olyan építkezések megkezdéséhez, amelyek meghatározott összegen felüli befektetést igényeltek. A Minisztertanács elé kerültek továbbá az Országgyűléshez benyújtott előterjesztések, jelentések, törvényjavaslatoki az uj hivatalok, állások szervezésének ügye; egyházi javak eladásával, megüresedésével kapcsolatos ügyek* névváltoztatási, örökbefogadási, törvényesitési ügyek; hitbizományok alapításának és megerősítésének ügyei, egyes vállalatok alapításával kapcsolatos ügyek. 1897-től a Minisztertanács elé terjesztendő ügyek köre, az egyes miniszterek javaslata alapján, részben kibővült Ettől az időtől kezdve a Minisztertanács elé terjesztették a területáicsatolási ügyeket az egyes minisztériumok kiadásainak és bevételeinek költségvetéstől eltérő kezelésének ügyeit; megtárgyalta a Minisztertanács az egész kormány helyzetét vagy programját érintő kijelentéseket az állami sorsjáték jövedelmének felhasználását, a hírlapok postai szállítási jogának megvonásával kapcsolatos kérdéseket az 1868. évi horvát-magyar kiegyezésben a magyar Miniszter' tanács elé utalt ügyeket Különösen fontos hatáskört biztosított a Minisztertanácsnak a háború esetén alkalmazandó kivételes intézkedésekről szóló 1912: LXIII. tc. 1920 után, elsősorban a megváltozott közjogi helyzet következtében ismét bővült a Miniszter

1 tanács elé terjesztendő ügyek köre. Ettől az időtől kezdve a Minisztertanács tárgyalta a külügyi ki} nevezések ügyeit;, kinevezéseknél a képzettség hiánya alóli felmentésekel, fegyelmi vagy bírói uíon hivatalvesztésre itélt tisztviselők újbóli alkalmazását, állami tisztviselők magánvállalatoknál viselt tisztségének engedélyezését; a vitézi telkek adományozásának ügyét, a külföldi kiküldetésekhez való hozzájárulást; a vámtarifa módosításával, egyes cégek exportjának korlátozásával kapcsolatos ügyeket; hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák ellátásának megállapításai, a hajósválíalatok részére adandó, kivándorlók szállítására vonatkozó engedélyeket* a Statisztikai Hivatal tervenfeíüli adatgyűjtési munkálatainak engedélyezését; a légi közlekedésre vonatkozó engedélyek jóváhagyását stb. A Minisztertanács mint a végrehajtó hatalom legfontosabb szerve, az egyes szakminisztériumok vezetőiből állt, elnöke az államfő, ennek távollétében pedig a miniszterelnök volt A Minisztertanács összetétele együtt változott a miniszterek számának csökkenésével, vagy növekedésével (L. az I. sz. függeléket). Minisztertanácsi üléseket általában hetenként tartottak, néha azonban a szükséghez mérten hetenként többször is. Kezdetben az üléseken csak a miniszterek vehettek rész. később a minisztereket gyakran a minisztériumok vezető tisztviselői helyettesitették, néha meghalt' gatta a Minisztertanács az egyes kérdések szakelőadóit is. Kezdetben a miniszterek személyesen