Szücs László: A Miniszterelnökség levéltára 1867-1944 (Levéltári leltárak 8. Budapest, 1958)

I. Függelék A magyar minisztérium összetételében 1867-1944 között beállott változások jegyzéke

~ I, F Ü Q GÉLEK A MAGYAR MINISZTÉRIUM ÖSSZETÉTELÉBEN fS67*-1944 J^ÖZÖTT BEÁLLOTT VÁLTOZÁSOK^" 1867. A Kiegyezési törvényei: alapján a következő tárcákkal alakult meg a magyar minisztérium: Miniszterelnökség, Király személye kerüli Miniszter, Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, FöldmÍvelés-. Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium, Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium. Igazságügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium. 1868. Az 1868. XXX. tc, 44,, §-a alapján megszervezték a Horvát-Szlavon-Dalmát miniszteri áilásL 1889. Az 4889- XVIII. tc. alapján megszüni a Földmívelés-. Ipar- és Kereskedelemügyi, valamint a Közmunka- és KözlekedésüQvi Minisztérium, s ugyanennek a törvénycikknek az alapján meg­szervezték a Földművelésügyi Minis .tóriumot és a Kereskedelemügyi Minisztériumot. 1917. Az 1947. XI. tc. módot adott tárcanélküli miniszterek kinevezésére. Ennek alapján szervezték meg 1947-ben a közéleimezésügyi, a választójog előkészítésével megbízott, a népjóléti és a békére való átmenet tárcanélküli miniszteri állást 1948. Ugyancsak az 4947: XI. te. alapján 1918 januárjában ügykörnélküli, tárcanélküli miniszteri ál­lást szerveztek, 4918. október 34-én gyakorlaülag megszűnt a Horvát-Szlavon-Dalmát és a ki­rály személye körüli miniszteri áUás. megszüntetésükről azonban csak az 4920: I. tc. intéz­kedett 4948 novemberében megszervezték a Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési joga előkészítésével megbízott tárcanélküb miniszteri és a béketárgyalás külföldi előmunkála­taival megbízott tárcanélküli miniszteri állást Az 4948. évi IV, néptörvöny alapján Munkaügyi és Népjőléü Minisztériumot szerveztek. Az 1918. évi V„ néptörvény intézkedett az önálló ma­gyar Külügyminisztérium felállításáról. Az 1918. évi X. nép törvény alapján létrehozták a ruszka­krajnai minisztériumot, 1919. Az 1919 IV. néptörvény alapján szervezték meg a német Minisztériumot Az 4919. évi V, néptörvény alapján külön oktatásügyi és külön vallásügyi minisztériumot hoztak létre.. Az 1949. éviX. néptörvény a népgazdasági minisztérium felállításáról intézkedett. Az -1919. március 12-én kiadott XXX. nép­törvény intézkedett a szlovák minisztérium megszervezéséről is.de ennek létrehozására nem került sor., A Károlyi kormány lemondásával megszűntek a Magyarországon élő nemzetek ön­rendelkezési joga előkészítésével megbízott és a béketárgaalás külföldi előmunkálataival meg­bízott tárcanélküli miniszteri állások ugyanekkor megszervezték a földreform előkészítésével megbízott tárcanélküli miniszteri állást. 1919. március 21-én a Forradalmi Kormányzótanács vette át a Miniszterelnökség leiadatkörét Ugyanekkor az egyes szakminisztériumok feladatának ellátására népbiztosságokat szerveztek, így létrehozták a belügyi a hadügyi, a földmüvelésügyi. az igazságügyi, a közélelmezésügyi, a közoktatásügyi a munkaügyi és népjóléti, a pénzügyi, a külügyi, a ruszin és a szociális termelés népbiztosságát A közélelmezésügyi Népbiztosságot az 1919. évi XLIIL rendelet alap­ján Közeilátási Népbiztossággá szervezték át A Tanácsköztársaság megdőlte után alakult ideiglenes kormányok visszatértek a miniszteriális rendszerhez Az 1919. augusztus 1 én alakult Peidl-féle népköztársasági kormány, a Miniszter­+ " ~ *" Az összeállítás 4919 valamint 4944 évi része nem teljes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom