Szücs László: A Miniszterelnökség levéltára 1867-1944 (Levéltári leltárak 8. Budapest, 1958)

II. Miniszterelnökség. 1867-1945

49-18 után elsősorban a revizionista külpolitika követi:estében a szomszéd államokban élő magyarság ügyei kerültek előtérbe. A Miniszterelnökség irányította ős ellenőrizte csaknem 100 irredenta egyesület tevékenységét gondoskodott ezek szubvencionálásáról,, elősegítette szervezetük kiépítését a szomszéd államok leiéi összegyűjtötte a szomszéd államokban lakó magyarság helyzetéről, politikai, gazdasági, egyházi, iskolai, sajtóviszonyairól beíutó jelentéseket; a Magyarország területén élő nemzetiségek ügyei közül elsősorban a németek és a szlovákok gazdasági, egyházi, iskolai és sajtóügyeivel foglalkozott, irányította a kormánybiztosok és szakreferensek működését, szubvencionálta a nemzetiségek kormánypárti lapjait, ellenőrizte egyesületeiket naptárakat folyóiratokat adott ki számukra. Sajtóügyek. A Miniszterelnökség, sajtóügykörében kivonatos sajtószemléket készített a király, illetve a kormányzó és a miniszterelnök részére. Ellátta a sajtó politikai irányítását cikkeket állított vagy állíttatott össze a kormány programjának, tevékenységének propagálása céljából. Foglalkozott egyes bei- és külföldi lapok szubvencionálásával, budapesti és vidéki lapok ellenőrzésével és bekapcsolódott az ellenőrzésből adódó eljárásokba is. Az első világháborútól kezdve egyre inkább sajtóközigazgatási feladatok foglalkoztatták a Miniszterelnökséget Foglalkozott papirkiutalási ügyekkel, lapok terjedelmének megállapításával, külföldi újságírók segélyezésévet A Miniszterelnökség engedélyezte a lapok megjelenését, javasolta egyes lapok szállítási, vagy árusítási jogának megvonását. A 40-es években már az egész belföldi hírszolgálat a Magyar Távirati Iroda és a Rádió tényleges irányítását a belső háborús propagandát és a külföld felé irányuló hírszolgálatot nagyrészben a Miniszterelnökség végezte és ellenőrizte, Ide tartozott az Országos Sajtókamara és a kapcsolatos szervek létrehozása és irányítása is. Azok az ügycsoportok, amelyek csak bizonyos ideig voltak a Miniszterelnökség hatáskörében, a következők: Fordítási ügyek. 1867-től 1907-ig a Miniszterelnökség intözte az egyes minisztérium októl és más közhatóságok részéről beérkezett iratok magyarra íorditását, vagy idegen nyelvre való átültetését Államrendészeti ügyek. Bánffy Dezső miniszterelnök kezdeményezésére 1895— 1899-ig Toglalkózott a Miniszterelnökség államrendészeti ügyekkel. Ennek keretébe irányította a magyarországi és a külföldi munkás- és parasztmozgalmak, nemzeüségi szervezkedések, valamint a rendszerrel szemben álló egyéb pártalakulások tevékenységének figyelemmel kisérését Az ilyen jellegű mozgalmak megelőzését célzó értekezleteket szervezettrendeleteket készített elő,' Szociálpolitikai ügyek. Az 1918^-19-cs forradalmi időszakot követő ellenforradalmi korszakban a Miniszterelnökség külön ügykörként foglalkozott az úgynevezett .szociálpolitikai ügyekkel*. Az ebben az ügykörben keletkezett iratanyag legjelentősebb részét a munkásmozgalom egyes eseményeiről, összejövetelekről, ülésekről, tüntetésekről befutó jelentések, munkásmozgalommal kapcsolatos magyar és külföldi könyvek, sajtótermékek véleményezése, a munkás vonatkozású rendeletek, törvények véleményezése; a munkásmozgalom elfojtására irányuló konkrét intézkedések ; lapbetiltásra, gyűlések betiltására, alapszabályengedélyezés megtagadására vonatkozó javaslatok és utasítások alkotják. Az ebben az ügykörben keletkezett iratok között számos feljegyzés található a szociáldemokrata vezetőkkel való kapcsolat felvételére, az úgynevezett «nemzeti*, jobboldali munkásszervezetek alakítására, erkölcsi és anyagi tám ogatására

r a munkásosztály helyzetére és a magyar munkásmozgalom külföldi kapcsolataira vonatkozóan. Propagandaügyek. A második világháború előkészítésének idején. 1938-194l-ben, a kormány egyre nagyobb fontosságot tulajdonított a belföldi és a külföldi közvélemény befolyásolásának. A Miniszterelnökség önálló szervezeti egységének, a társad alom poliükai, illetve nemzetpolitikai szolgálatnak a létrehozása, valamint különböző társadalmi egyesületek, filmek, rádióelőadások, kiadványok és az ország minden részében működő propaganda megbízottjai utján látta el ezt a kormányra háruló feladatot Az ilyen vonatkozású iratanyagában főként propagandatervezetek, társadalmi szervezetekre vonatkozó összeállítások, propagandaanyagok, hangulatjelentések találhatók. A külföldi magyar propaganda irányítását 1939-1941-ig ugyancsak a Miniszterelnökség szervezte az úgynevezett Tájékoztatási osztálya utján. Ez a propaganda a nyugati hatalmak közvélemé-