Kardos Kálmán: A Közmunka és Közlekedésügyi Mininsztérium levéltára (Levéltári leltárak 7. Budapest, 1958)
Bevezetés
A Minisztérium" szakosztályokba nem sorolt szervezeti egységei: Elnöki osztály (1867-4883) Könyv- és térképtár (4870-l8S|) Számvevőség (4867-1888) Segédhivatal (1867-1888) A Minisztérium szakosztályokba nem sorolt szerveinek iratai közül az Országos Levéltár ön zetében csak Stöckl Alajos segédhivatali főigazgató működése során keletkezett .iratokat találjuk. StöckI Alajos 1869-től 1883-ban történt nyugdíjazásáig volt a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium segédhivatalának igazgatója, A hozzáintézett - nagyobbrészt elnöki utasításokat - iktatásnélkül, tárgy szerinti csoportosításban kezelte. Az iratanyag töredék. Az 1889. évi XV1IL te rendelkezései alapján 1889. június 15-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium megszűnt. Ügyköréből a vízügyeket - a fiumei kikötő építés és az Alduna szabályozás kivételével -- az újonnan szervezett Földmüvelésügyi Minisztérium, egyéb Ügyeit továbbá a vízügyekből a fiumei kikötő épités és az Aldunaszabályozás ügyeit a Kereskedelemügyi Minisztérium vette át. A Minisztérium működése során keletkezett iratok kezelésével járó feladatokat a Központi Segédhivatal látta el. (A Segédhivatal iktató-kiadó és irattári hivatalra oszlott) Az iratokat beérkezésükkor iktatószámmal és a napi dátummal látták el, bevezették az iktató és tárgymutatóköny • vekbe, majd a felszerelő és idegenszámmutató-könyvekbe. Az iktatókönyvek tartalmazzák az irat főbb adatait; az iktatószámot, a. beérkezés idejét, a beadó hatóság vagy fél nevét, számát, az irat keltezését, rövid tartalmát, az elintézés idejét és módját, valamint az esetleges vonatkozószámot vagy számokat. Az iktatókönyvei: -- a szakosztályba nem sorolt osztályok (szervek) kivételével - központiak. Az abc. regiszteres tárgymutatókönyvekbe az irat rövid tárgyát,, az előforduló helység- ős személyneveket, továbbá az iratok iktatószámát vezetlek be. A tárgymutatókönyvek 1880-ig központiak, 1881-től szakosztályonként elkülönülnek. A Telszerelökönyvek minden iktatószámot tartalmaznak, az iratok őrzési helyét yagy az eset-, leges elcsatolását jelölik meg. Itt találjuk a kiselejtezett iratok megjelölését is, A íelszerelökönyvek 1880-ig központiak, 1884-tői szakosztályonként elkülönülne!:. Az idegenszámmutató-könyvek a Minisztériumhoz intézett iratok száma alapján a minisztériu mi iktatószámot mutatják. Az idegenszámmutatók - a Posta- és Távirdaszakosztályok kivételévei központiak. A Posta- és Távirdaszakosztályok irataihoz külön-külön idegen szám mutató-könyvek készül tele Az irattárban az egy ügyben keletkezett iratokat alapszám elnevezéssel összecsatoltál:, és a hasonló ügyeket tartalmazó nagyobb tárgyi egységben, a tételben helyeztél: el, A Minisztérium csekély módositással a volt Helytartótanács X. (Közlekedési) kútfőjének 4867-ben érvényben, volt tételbeosztás áí használta. A szakosztályokba sorolt ügyosztályok által intézett ügyeket 47 tételbe sorolták és központilag kezelték. A Minisztérium tétolbeosztása 4867-töI 4888-ig a következő volt: 4. tétel Utak, kisebb hidak épitéso és fenntartása Áliami és törvényhatósági utak építésével és fenntartásával kapcsolatos ügyek. (A törvényha tósági és községi utak költségvetésével kapcsolatos iratokat a 10. tételben találjuk.) 2, » Nagyobb hidak építése és fenntartása Főleg a tiszai és dunai hidakra vonatkozó ügyele, A vasúti hidak építésére Vonatkozó iratok a 9, tételben nyertek elhelyezést..
