Bakács István: Az Széchenyi család levéltára (Levéltári leltárak 5. Budapest, 1958)

Bevezetés

BEVEZETÉS A Nógrád megyei Szécsénykén birtokos Széchenyi család, mint annyi más család, a XVIL században emelkedik a magyar főnemesi családok sorába. A család első ismert tagja. Mihály a XVI. század közepén Veszprém vár kapitánya. A család tekintélyét, birtokait azonban Széchenyi György (1592-4605) szerzi meg. Előbb pécsi, csanádi, veszprémi püspök. 1658-ban kapja meg a javadalomnál járó győri püspökséget. 1667-től kalocsai, 1686-tól pedig esztergomi érsek. Kitűnő pénzügyi érzékkel rendelkezett, ennek köszönhette, hogy mig 1639-ben első birtokszerzeményeként Vészeién csupán 12 jobbágytelket vesz zálogba, élte végén már 416 000 hold íöldröl rendelkezett családtagjai részére, ugyanakkor hatalmas egyházi alapítványok és építkezések teszik nevét emlékezetessé. Kortársa, Kollonics Lipót szerint takarókos életmódjával, birtokainak ügyes igazgatásával érte el, hogy a győri püspökség' elnyerése után rövidesen, 1665-ben 80 000 lorintért megszerzi Nyulas és Nezsider birtokát 1677-ben 33 300 forintért szerzi meg Egervár, Pölöske és Szentgyörgyvár uradalmakat - amelyekhez többek között Marcali és Csokonya is tartozott-, s ugyanebben az évben 52 783 forintért zálogjogon Sárvár-Felsővidéket: Széplak. Hidegség. Dávid. Cenk. Kövesd. Lövő. Ujkér, Gógánfalva, Horpács, Cseri birtokát, Nemeskéren és Szoporon részjószágokat Öt évvel később 100 000 forintért veszi zálogba a belatinci uradalmat. De öccse, Lőrinc is ügyesen forgatja ebben az időben családi vagyonát: a pozsonymegyei Födémesen. Kürtön, Farkasfán szerez részjószágokat, Galgócon és Nagyszombaton házingatlant, Lőrinc fiai: II. György és Pál tovább emelik a csaJád tekintélyét. Pál előbb pécsi, majd veszprémi püspök, 1697-től pedig kalocsai érsek. I. Lipót megbízásából vesz részt a IL Rákóczi Ferenccel folytatott békealkudozásokban. II. György a török ellenifelszabaditó háborúban szerzett érdemeiért 1697ben megkapja a grófi cimet, György érsek végrendeletében biztosítani kívánta a íiuág majoratusi örökösödési jogát a birtokkomplexum szétaprózódását megakadályozandó, s igy unokaöccsének nem kis reladatot jelentett a hatalmas biríokterület gazdasági ügyeinek irányítása. Mig II. György és fia. I. Zsigmond a családi vagyont még gyarapítani is tudták, Zsigmond fiai: Ignác. László, Antal és II. Zsigmond az érsek elképzelései ellenére felosztották maguk között a birtokokat. A bekövetkezett örökösödési, majd hétéves háborúban a testvérek resztvettek, s szétaprózott birtokaid erősen megsínylik a hiányzó gazdasági vezetést: megkezdődik egyes birtokrészek elidegenítése is. így történt, hogy amikor Ferenc gróf 1777-ben nőül veszi Festetics Pál kamarai alelnök leányát, Júliát, meglehetősen nehéz anyagi helyzetben van a család. Ám Ignác gyermektelenül. László és Antal leányutódok hátrahagyásával halt meg s igy Ferenc kezében ismét összpontosul - habár terjedelmében megcsökkenve a családi vagyon, amely 1814-ben mintegy 230 000 hold volt. Ferenc ismét a közpályán tevékenykedik : báni helytartó. Somogy megye főispánja. Vas megye adminisztrátora, az 1791. évi országgyűlés által kiküldött úrbéri bizottság, majd a IL Lipót koronázási emlékérmét a nápolyi királynak átadó küldöttség tagja. Az irodalom, a nemzeti haladás híve, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, ám politikai irányvonala a királyhüsóg. amelyért kortársai bírálatában is volt része. Ferenc fiai közül Lajos (1781-1855) a horpácsi, csokonya i, nagydorogi uradalmak és a segesdi hitbizomány ura, Pál (1789-1871) a Sopron- és Vas megyei kisebb birtokon kivül a marcali és íarnócai uradalmat, valamint az iváni hitbizományi kapja s végül István (1791-1860) Nagycenk. Hegykő, Hidegség s más Sopron megyei birtokok, valamint a pölöskei hitbizomány tulajdonosa. E három birtoktest a XIX--XX, század folyamán Széchenyi Lajos, Pál és István leszármazói között elaprózódott, A.nemzetségi levéltárba a XLX. század második felétől csupán egyes családtagok (főként Ferenc fia Pál leszármazó inak) személyi-, valamint közéleli tevékenységével kapcsolatos iratai kerültek, hoiptt ezek beszolgáltatását a családtagok 1902-től tartott évi összejövetelei ismételten sürgették, E családi összejövetelek,jegyzőkönyvei, valamint a családtagok születési, házassági, halálozási anyakönyvi kivonatai azonban rendszeresen beküldőitek a levéltárba. A birtokjogi és birtokigazgatási iratok összegyűjtésére azonban kísérlet sem történt, ezek az iratok az egyes birtokrészek központjában levő kastélyokban maradtak.