Kiss Dezső: A Földművelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium levéltára (Levéltári leltárak 4. Budapest, 1958)

Függelék

A ííőser-Iéle kereskedelmi iskola, A .kolozsvári alsótóku kereskedelmi íanoriciskola. Kereskedelmi ós Lloyd társulatok. Budapesti Kereskedelmi Múzeum. Kereskedelmi és iparkamarák- Az 4868. évi magyar kamaratörvény alapján a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter lenntartotta a Magyarországban akkor már lennállott nyolc (a íiuneivel kilenc) kamarát, - a kerületeit azonban a következőképpen határozta meg: Budapesti kamarai kerülethez tartoztak: Pest-Pilis-Solt, Esztergom. Fejér, Nógrád, Heves és KülsőSzolnok, Csongrád és Bács megyék, valamint a jászkun kerületek. Pozsonyi kamarai kerülethez tartoztak . Pozsony. Nyiíra Trenesén. Árva, Turócz, Zólyom, Hont, B,ars és Komárom megyék. Soproni káraarai kerülethez tartoztak: Sopron, Vas, Zala. Somogy, Veszprém, Baranya, Tolna, Győr és Mosón megyék. Kassai kamarai kerülethez tartoztak: Abauj, Borsod, Tolna, Gömör, Szepes, Liptó, Sáros. Zemplén és Ung megyék, valamint a tizenhat szepesi város kerülete. Debreceni kamarai kerülethez tartoztak: Bereg, Ugocsa, Máramaros, Békés, Bihar, Szabolcs, Szatmár, Kraszna és Közép-Szolnok vármegyék, valamint a hajdú városok területe. Temesvári kanarai kerülethez tartoztak: Temes, Arad, Csanád. Torontál, Szörény, Zaránd és Hunyad negyek. Kolozsvári kamarai kerülethez tartoztak: Kolozs. Torda, Doboka, Belső-Szolnok, Küküliő és Alsó—Fehér megyék. Maros- és Aranyosrszékek. Kővár, Beszterce és Naszód vidéke. Brassói kanarai kerülethez tartoztak: Brassó és Fogaras vidéke, Szeben, Segesvár, Medgyes, UJegyháza. Szász-Sebes, Nagysink, Szerdahely. Szászváros, Köhajon-Szászszékek. Csikszék, Háromszék és Udvarszék, valamint Felső-Fehér negye. Eiumei kamarai kerülethez tartoztak: Fiume város és kerülete, valamint Fiume megye- A megye területét később az 1786-ban felállított zenggi kamarához csatolták. A horvát-szlavonországi kamarák kerületét az 1876-ban történt újjászervezéskor a következőképpen állapították meg: Eszéki kanarai kerülethez tartoztak: Veröcze, Pozsega és Szerem megyék, a gradiskai. broodi és péterváradi kerületek. Zágrábi kanarai kerülethez tartoztak: a báni kerület és az ogulin-sluini kerület a bründell járás kivételével, továbbá a beiovári. Jastrebarskoi, karlováczi, koprivniczai, st-krizsi, zacvecsel, krizsevaczai. krizsi, sisaki, varazsdini, zágrábi és zlatári alispánságok. Zenggi kamarai kerülethez tartoztak : a Lika-ottocsaczi kerület, az ogulin-sluini kerület bründell járása, a fiumei és delniczei alispánságok. Aradi kamara (felállítva 1872-ben) kerületéhez tartoztak: Arad, Békés, Csanád és Hunyad megyék, amelyek eddig a temesvári, illetve debreceni kamarához tartoztak. Miskolci kanara (felállítva 1880-ban) kerületéhez tartoztak: Borsod, Gömör. Kishont, később Heves megyék, amelyek eddig a budapesti, illetve a kassai kamara kerületéhez tartoztak, 1880-ban Zólyom várnegyét a határai közt fekvő városokkal együtt az ottani iparosok és kereskedők külön kérelnére a pozsonyi kanarától a budapestihez csatolták. Pécsi kamara (felállítva 1881-ben) kerületéhez tartoztak: Baranya, Tolna és Somogy vármegyék, amelyek eddig a soproni kamara kerületéhez tartoztak. A kanarai kerületek 1889-ig nem változtak, 1891-ben Baross miniszter öt uj kanarái létesített, a szegedit, a győrit, a besztercebányait, a nagyváradit és a Marosvásárhelyit. Ezek felállítása következtében a kamarák kerülete lényegesen megváltozott,. Ezeket a változásokat és az uj kerületi beosztást najd a Kereskedelemügyi Minisztérium repertóriumánál ismertetem. XV. Tengerészei Fiumei Tengerészeti Katóság. Felügyeletet gyakorolt az alábbi szervek fölött: Fiumei Tengerészeti Tanoda. uszónüvek-