Soós Imre: Az Egri Érsekség levéltára (Levéltári leltárak 3. Budapest, 1957)

H) Szentszékí iratok, perek, jegyzőkönyvek

Az egyháznegyel szentszók — consistorium dioeccsa^ura - látta el az egyházi bíráskodás feladatait az egyházmegye papsága ós hivei felett. Elnöke a püsoök. ÜL órsek, vagy helyettese, rendszerint a nagyprépost, tagjai a püspök által kínevezett ülnökök, szentszéki ügyész és jegyző. Hatásköre Jelenleg csak a szorosan vett egyházi ügyekre terjed ki, de a XVII-XVin, században Ítélkezett házassági, vallásügyi, hagyatéki perekben, hitszeg és és hamis eskü tényálladéka lelett is. Ügyintézése során létrejött fontosabb iratíajták a befejezett perek, perenkivüli levelezés ós a szentszéki jegyzőkönyvek. Az egri püspökség egyházi levéltárának legrégibb sorozatát a befejezett szentszéki perek képezik, melyeket az 1600, évtől kezdődően teljes szövegűkben bemásoltak a szentszéki jegyzőkönyvekbe (3603-3606. szám). Az eredeti periratok az 1600-1745. közötti időszakból nincsenek meg. De névmutatók sincsenek ezen korszak jegyzökönyveihez. 4745-től Icezdve a protocollumok az egyházigazgatási jegyzökönyvek szerepét veszik át, a főleg házassági ügyekben keletkezett szentszéki pereket pedig ettől kezdve eredeti percsomók alalrjában őrizték meg s az 4777. évi levéltárrendezés során perlájták szerint csoportosítva GA-GN Jelű fasciculusokba lajstromozták.. (4031-4047. sz. csomók) Segédkönyv csak a házassági perekhez van. a 4048. csomöszám alatti, Matrimonialia cimü kötet. Az érseke korszak levéltárrendezése 1804 után a 3901-3939. sz. csomókban a szentszék peronkivüli levelezését, a beadványokat és közbeeső Ítéletek fogalmazvány át gyűjtötte össze. Az összes szentszéki ügyeket a közös egyházmegyei iktatókönyvbe iktatták s a többi egyházigazgatási iratok módjára de azoktól különválasztva, évfolyamonkint ugró iktatószámok sorrendjében csomózták, a közös iktatókönyv szentszéki tárgyú bejegyzéseit pedig az ott nyert ugró iktatószámokkal együtt átmásolták az un. szentszéki jegyzőkönyvbe. Kutatási segédletül szolgál tehát a közös egyházmegyei iktatókönyv (3652-3734. raktári számok alatt) és annak végére kötött névmutató, valamint a külön szoníszéki Jegyzőkönyv (4119--4488. raktári számok alatt), továbbá utóbbinak névmutatója (4245-4238. raktári számok alatt.). 1804-1886. között a szentszék előtt befejezett porok percsomóit - a kercseüevelet. bizonyító okmányokat, tanúkihallgatási, pertárfcyaiási jegyzőkönyvekét, végítéletét sib. - a perek faja szerint csoportosítva a 4049-4417, sz. öiátti csomókban külön kezelték, Így a nagyszámú házassági, váló-, kötelék!-, valamint hamis esktl-j hagyatéki tís fegyelmi pdrokben tizenhat, római számmal jelzett csoport alakult ki ázon jogöimeknök mbgíelOIÖfen, mélyek a p&rbeli kereset alapjául szolgáltak. E csoportokon belül a további sorbáhakáö alapja a felperes vezetéknevének kezdőbetűje volt. Jelen leltáron lcivül a befejezett 1780-1886. éVi siontszéki perekhez más kutatási segédlet nincs, bár az egyházmegyéi protocollum ok 4804-1886 között tájékoztatnak a perfoiyam egyes mozzanatairól, 1886 után megszűnt a befejezett porok külön kezelése. Azokat most már a legújabb időkig a szentszéki iratok sorozatában a legutolsó intézkedés iratszáma alatt helyezték el. A szokásos szentszéki tárgyak mellett a XIX. század vége óta nagy számban jelentkeznek a felekezeti anyakönyvekkel kapcsolatos anyakönyvi és törvényesitcsi ügyek is. Kutatási segédlet az egyházmegyei Jegyzőkönyv és névmutató (3735-3787. raktári számok alatt). Bár az 1600-1745. évi szentszéki pereket tartalmazó protocoilura-köíetek is szentszéki jegyzőkönyvöknek minősülnek, mégis a szentszéki jegyzőkönyvek speciális íaját az érseki korszak iratkezelése hozta létre, az 1805. évtől kezdődően oly módon, hogy a közös egyházmegyei protocollumbói - iktatókönyvből - a szentszék részére kimásolták a szontszeki tárgyú iktatókönyvi "be Jegyzéseket, a közös iktatás során nyert ugró iktatószámokkal, s ezzel az önálló hatóságként működő szentszék is hozzájutott egy saját segédlethez a közös egyházmegyei jegyzőkönyvbe iktatott iraiaihoz. A szentszéki jegyzőkönyv Elintézés-rovatába a szentszék a XIX. században még teljes szövegben, ujabban csupán rövid kivonatban jegyezte be a perbeli itélet szövegét. (4110-4244. raktári számok). Ezekhez külön névmutatót csak bizonyos időszakokban készítettek (1S25-4S48,