Bakács István: A Festetics család keszthelyi levéltára (Levéltári leltárak 1. Budapest, 1955)

Bevezetés

György fia, LÁSZLÓ (1785-*1846) kora ifjúságától költekező életmódot folytatott s apjának ismételten ':-illett adósságait kifizetnie: Az apjától örökölt birtokok Jövedelme nem volt elégséges életmódja fenntartásához s 1828-ban zárgondnokságbt kért maga ellen^ ami haláláig fennállott. Ö szerezte meg a berzencei uradalmat, s igy a keszthelyi ág birtokai az 4840-es évek elején a majorátushoz tartozó keszthelyi, balatonszentgyörgyi, csurgói, szentmiklósi, kemendt vasvári, sági uradalomból és a soproni gazdaságból, valamint a majorátushoz nem tartozó csáktornyai, berzencei és szalkszentraárioni uradalomból, kaposvári, zalaegerszegi és pesti telkekből állottak ílástd a Függelékét) s 175 községre terjedtek ki

; László két fia I, TASZILÓ (1813 4883) és IL GYÖRGY (4845~>488á) a katonai pályát választotta, de György 1848-ban megvált tőle, Bátyjával kötött megegyezés után, amely szerint Készthely. Balatonszentgyörgy és Ság kivételével az összes birtokok az ő kezébe kerültek, Sopronba költözve átvette uradalmai igazgatásának vezetését 1864-^1870 között az Országos Magyar GazdaSági Egyesület elnöke volt, 4867 **1871-ben pedig a király személye körüli miniszter?* 1883~ban egy héten belül halt meg Tasziló és György* s mi nthogy Tasziló nőtlen volt György fia. II. TASZILÓ (1850-^1932) kezében egyesült a Festetics-vágyon; Főúri, költekező életmódja következtében azonban a vágyon hanyatlásnak indult s habár Tasziló 1911-ben elnyerte a hercegi elmet, egyik birtokot a másik után volt kénytelen eladnt Ezenfelül, a kor szokása szerint, a birtokokat bérlőknek adta bérbe, amivel a koakázat nélküli jövedelmet biztosította magának. Mig 1885ben a család kezén 131 346 kat hold volt, 1933 végén közben Csáktornya Jugoszláviához csatoltatott -v 70 942, s ebből csalc 44 650 volt saját kezelésben, a többi haszonbérbe volt adva, fasziló halála után a hitbizoraány birtokosa HL GYÖRGY (1882-H.941), majd ennek (IV,) György nevü Ha (sz, 1940) volt, XXX A család tagjainak birtokszerző tevékenységével szorosan összefügg a birtokokra vonatkozó iratokról történő gondoskodás; A családi levéltár alapját a Gersei Pethő birtokokkal együtt megszerzett Gersei Pethő levéltár képezte, amely levéltár, kiegészítve a Festetics-családdal összefüggő iratokkal, az 1770-4780-as években kapta mai tagolódását E levéltárban elhelyezett iratsorozatokat később i s folyamatosan kiegészítették s igy ez a levél tárrész 1939-ig terjed. A Festetics I. György által alapított Directoratus. majd az utódai alatt működött főkormányszék., később főtitkári hivatal a birtokigazgatás teljes egészét felölelte, A Directoratus 1792—1840 közötti iratanyagát még a 19. század első felében évkörönkint 41 tárgyi csoportban irattározták, Az uradalmi Jobbágyságnak, valamint magának a családnak peres ügyei intézésére megszervezett uradalmi ügyészi hivatalokkal, az igazgatással és a számvitellel kapcsolatban: idők folyamán igen terjedelmes iratanyag halmozódott lel Keszthelyen, ahová az egyes uradalmi központok (Ollár, Vasvár, Ság. Balatonszentgyörgy stb=) s természetszerűleg IL György soproni uradalmi igazgatásának iratanyagát is beszállították. I, Györgynek Saller Judittal kötött házassága a Saller-család ler véltárát is biztosította a családi levéltár számára, ennek a levéltárnak rendezése 1804-ben történt, de egyes később keletkezett iratokkai még 18461g kiegészült. Végül a tolnai uradalomnak említett levéltárát az 1820-as években rendezték, akkor, amikor Festetics László volt a tolnai uradalom kiskorú birtokosainak gyámja s az uradalmakat a keszthelyi Directoratus igazgatta. A Festetics család 1770 óta alkalmazott levéltárnokokat Ennek ellenére, a különböző költöztetések következtében, az 1920--1930-as évekre a Directoratus, a központi igazgatás iratai és a gazdasági jellegű iratanyag ~ arajnt Szabó Dezsőnek (Levéltári Közlemények 1926. évf.) és Iványi Bélának (u. o, 1946, évt) levéltár ismertetései megállapítják * meglehetősen zilált, összekeveredett állapotba került, A Gersei Pethő, a Saller és a tolnai levéltár eredeti rendjébe való visszaállítása megtörtént ugyan, a többi iratanyaggal azonban nem törődtek, A U. világháború idején azután a központi igazgatás, az ügyészi hivatalok iktatott, jelzettel ellátott iratait a számadásokkal és más gazdasági jellegű iratokkal együtt egyetlen időrendi sorozatba kezdték felállítani; minden iratot ** gyakran a mellékleteket is leválasztva - napi kelet alatt helyeztek el. A felszabadulás után a levéltárat újból költöztetni kellett s habár a háborús cselekmények, következtében iratpusztulásról csak igen kis mértékben beszélhetünk, a levéltár rendjében ujabb nagyfokú keveredés állott elő és a még megmaradt iratcsomók is szétbomlottak, A levéltár ha-