Bakács István: A Festetics család keszthelyi levéltára (Levéltári leltárak 1. Budapest, 1955)
Bevezetés
— B BVgZ STfe^ A horvátországi eredetű Festetics család Magyarországra beköltözött első tagja, PÁL (kb. 4590-4640) 4634-ben a Batthyány család birtokában lévő Néme4ujvár várnagya és ispánja volt. Fia. PÁL (4639-4720) az 4684. évi országgyűlésen Veszprém megye követeként Jeleni meg. A családi birlokszerzések alapját ő vetette me,g. Tőként második feleségével. Fittig Erzsébettel. Sárkány István keszthelyi várkapitány özvegyével kötött házassága után. Ság. Kemend. Istvánd. Katafa. Ollár, Henye. Oioszka, Gerse. Kalocsa. Herbátfa. Petend. Pömőlk. Vörs, Keresztúr. Böhönye. Mesteri, Széplak községek területén fekvő birtokrészek megvásárlásával. Zálogjogon 4742 ben még Keszthely városa is kezébe került. Két fia közül az idősebb. József, a tolnai, a fiatalabbik. Kristóf, a keszthelyi ág megalapítója. (Lásd a Mellékleté* között az I~fl. láblát.) JÓZSEF (4694-4757) a katonai pályát választotta : 4746-tól haláláig résztvett a monarchia minden háborújában, 4739-ben nyerte el a vezérőrnagyi méltóságot, ó szerezte meg a tolnai uradalmat, s minthogy fiai 4766-ban. hat évvel unokatestvérük. Pál előtt nyerték el a grófi cimet, a család a * tolnai* elönevet kapta. József a tolnai uradalom mellett Baltavár. Lovászpalona, Tilaj, Kisunyom, Hathalom, Egyed, Csehi. Mindszent, Baktaháza, Sobor, Szentandrás területén vásárolt bírtokokkal is gyarapította a családi vagyont. A tolnái ág birtokai 4845-ben a keszthelyi ág kezelésébe kerültek. József unokája, János (47764845) ugyanis kiskorú gyermekek (Ernő. Rudolf, Sándor, Matild és Benno) hátrahagyásával halt meg s gyámjuk először az alább említendő 1. György, majd fia, László lett. A tolnai uradalomtól egyébként a család a 49- században kénytelen volt megválni s az uradalmi levéltár 4908-ban Keszthelyre került, Festetics KRISTÓF, a keszthelyi ág megalapítója (1696--1768). a nagy vagyonszerző az 4722/23. és 4728/29. évi országgyűlésen követ Somogy megye alispánja, 4736-tól helytartótanácsi tanácsos. 4744-től pedig a hétszemélyes tábla bírója volt A csurgói uradalmon kívül 4737-4740. között megszerezte a 45-46, század fordulóján Jelentős szerepel betöltött Gersel Pethö csaiád hatalmas birtokait, a keszthelyi uradalmat a hozzá tartozó 31 somogymegyei és zalamegyei községgel. Hogy a családi vagyon egységét biztosítsa, végrendeletében majorátust alapított, amelynek uralkodói elismerését csak unokája, 1. György eszközölte ki 4783-ban. A család legjelentősebb közéleti pályáját Kristóf fia, PÁL (4722-4782) futotta be : 4748-ban Sopron megye alispánja. 4754-ben országgyűlési követ 4756-ban a bécsi udvari kamara. 4762ben a magyar kamara tanácsosa. 4772-től pedig a magyar kamara alelnöke volt Mint Mária Terézia bizalmas tanácsadója, olyan fontos politikai és gazdasági kérdésekben nyújtott be az uralkodóhoz javaslatokat és tervezeteket mint amilyen pl, az 4764, évi országgyűlés, az úrbérrendezés, a jezsuita rend feloszlatása, stb. Bizalmi tisztéből kifolyólag ő igazgatta 4772-4782 között Mária Terézia leánya, Mária Krisztina magyaróvári uradalmát, emellett 4777--47794>en a máramarosi sóbányák királyi biztosa, 4777-től Baranya megye főispánja volt Hivatali pályája megakadályozta a Jelentősebb blrtokszerzésekben. azonban Derecske, Döbörhegy, Simaháza, Györvár, Sármellék. Szentiván. Ördöghenye. Nagyfalud területen ő is gyarapította a Festetics vagyont Pál fia, 1. GYÖRGY (475Ö--4849) testvéreivel kiegyezve, apja végrendeletével ellentétben tóit vábbra is biztosítja a családi vagyon tőretlenségét Az 4790/94. országgyűlés idején a Graeven huszárezred - amelynek tisztje volt *- az országgyűléshez fordult és kizárólag magyar tisztek alkalmazását valamint azt kérte, hogy a vezényleti nyelv a magyar legyen. Bécsben nehezményezték ezt a beadványt, s Györgynek végül is meg kellett válnia a katonai pályától, Ekkor uradalmai fejlesztéséhez fogott Felállította az uradalom központi irányító szervét: a Directoratust megalapította a keszthelyi gazdasági tanintézetet: a Georgicont majd pedig a Heücon ünnepélyek megrendezésével kora íróival és költőivel került szoros kapcsolatba. Jakabházi Saller Judittal, a Sallércsalád utolsó tagjával kötött házassága révén pedig biztosította utódai számára a Saller család birtokait Megszerezte hozzájuk a csáktornyai és a szaíkszentmártoni uradalmat Pesten pedig telkeket vásárolt
