Farkas Elemérné: A Fővárosi Levéltárban őrzött építési tervek jegyzéke 1. A Budai és Óbudai levéltár építési tervei (Levéltári jegyzékek 3. Budapest, 1965)
B evezetés A várostörténeti kutatások fokozódó élénkülése és körének bővülése egyre sürgetőbben követeli, hogy levéltáraink az őrizetükben lévő iratanyagot a történeti mult behatóbb és alaposabb megismerése és megismertetése érdekében mélyrehatóan feltárják. Ezt a célt kivánja szolgálni a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya ezúttal is, amikor kiadja a Fővárosi Levéltárban őrzött a városegyesítés /1873/ előtti, nagyrészben tehát még feudáliskori épitási tervek jegyzékét. A mult század elején a kát testvérváros, Pest ás Buda fejlődése meggyorsul, az ápitkezési kedv egyre nagyobb méreteket ölt. A városok fejlesztésére, szépitásáre ás a városrendezés irányítására József nádor rendeltére 1804-ben Pesten Szápitási Bizottmány, 1810-ben Budán Épitási Bizottmány alakul. Ez időpontoktól kezdve a magánépitkezesek csak a bizottmányok véleményétől függően voltak engedélyezhetők. A bizottmányok iratanyagában őrzött többezer épitási terv nemcsak a XIX. század építészet történetéhez szolgáltat igen becses adatokat, hanem jelentős segitságet nyújt a fővárosunk multsz-ázadi kultúrtörténetével, településföldrajzával foglalkozó kutatóknak is. A városfejlesztési terveken, müemlákhelyreállitásokon dolgozó mérnökök is mind gyakrabban keresik fel levéltárunkat, hogy a rendelkezésükre bocsátott tervrajzok segítésével részben vagy egészében megtakarítsák az épületfelmérés időigényes munkáját, ás ezáltal jelentős megtakarítást érjenek el a népgazdaság számára. A sokrétű kutatási igény mind alaposabb kielégítésére a "Fővárosi Levéltár épitási tervei" sorozat I. részeként a Buda ás Óbuda levéltáraiban őrzött terveket tártuk fel teljes részletességgel. - A jegyzék a kát városban 1873-ig működött épitási bizottmányok tervanyagát ismerteti az 1965. évi állapotnak megfelelően. Nem terjed ki az ismertetés a váró-
