Farkas Elemérné: A Fővárosi Levéltárban őrzött építési tervek jegyzéke 1. A Budai és Óbudai levéltár építési tervei (Levéltári jegyzékek 3. Budapest, 1965)

ás ó~budai/ részének beltelkein létező helyrajzi s az uj és régi házszámok mutatókonyvá"-t /1882./, "Utca-név és házszá mutatókönyv a megfelelő uj helyrajzi számokkal" /1903./ és "A budai helyrajzi számok összehasonlító jegyzéke" /1924./ c. segédleteket használtuk. Sajnos a pontos helymeghatározás - különösen a külterületi ápitkezásek esetében - még igy sem minden esetben vezetett eredményre. Ilyenkor hozzávetőleges helymegjelölés adunk. A műemléki szempontból jelentősebb épületeknél igye keztünk megállapítani azoknak mai állagát; az. erre utaló megjegyzést a topográfiai helymegjelöléshez fűztük. - Megje gyezzük, hogy a volt Tabán területén, ahol az elpusztult vagy lebontott épületek helyére ujat nem emeltek, hanem a telekrész a tabáni park területére esik, a /parkosítva/ szó val utalunk. A kutatás elősegítésére a jegyzékhez mutat ókat ká szitettünk. Ezek: a. / A tervek szerzőinek névmutatója, b. / Az épittetők névmutatója, •c./ Helynév mutató. A tervek szerzőinek névmutatója betűrendben közli a mesterneveket ás a vonatkozó tervek jelzeteit. Amennyiben a terveken a név többféle alakban is előfordult, ugy a leggyakrabban használt alakot tüntettük fel, mig a többit zárójelbe tettük. Németes névhasználatnál a sorrend: családnév ás vesszővel elválasztva a keresztnév. Az épittetők névmutatója azonos elvek szerint- készült. Az épittetők között számos azonos családnevű szerepel, ás sok esetben a családnév mellett nem szerepel a ke-