Bácskai Vera: A területi levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jegyzéke III. rész: Városi összeírások (Levéltári jegyzékek 2. Budapest, 1969)
III. VÁROSI ADÓÖSSZEIRÁSOK
III. VÁROSI ADÓÖSSZEIRÁSOK A városi adóösszeirások elkülönítése nehéz feladat volt, egyrészt azért, mert az adóösszeirások ciméből többnyire nem derül ki, hogy talajdonképpen milyen adózás céljából készültek, másrészt, mert az egyes adóalap-összeirások általában többféle adó kivetésének előkészítését szolgálták. így többnyire nem készitettek külön összeirást a városi adó kivetése céljából sem, hanem az állami adóösszeirásokban, a hadi- és háziadó kivetett összege mellé feljegyezték a városi kivetés összegét is. /Erre minden esetben utaltunk az állami adóösszeirások leírásánál is, s ezt az utalást a bevezetőben ismertetett módon itt is megismételjük./ Egyéb utalások hiányában sok esetben az egyes adóösszeirások e csoportba sorolásának egyedüli kritériuma a sajátos, az állami adóösszeirásokétől erősen eltérő rovat-rendszer volt. A cim illetve a rovatok alapján viszonylag legkönnyebben a telek- és földadó /census/ összeírásokat különíthettük el, de ezeknél sem állapitható meg mindig pontosan, hogy nem a census királyi adó kivetése céljából készültek-e . Gondos mérlegelés után az alábbi összeírásokat soroltuk a városi adóösszeirások csoportjába: IIl/A. Census, telekadó, földadó összeirások. III/B. Városi szükségletek fedezésére kivetett adók, városi jövedelmek összeirásai. IIl/C. Vegyes illetve meghatározatlan célú városi adóöszszeirások. Bár a jövedelemadók is a városi adók csoportjába tartoznának, de mivel ezeket általában az iparosokra és kereskedőkre vetették ki,- célszerűbbnek látszott összeírásaikat a foglalkozáscsoportok szerinti összeirások között ismertetni. III/A-* CENSUS -, TELEKADÓ-, EÖLDADÓ- STB. ÖSSZEÍRÁSOK , ILLETVE KIVETÉSI ÉS BESZEDÉSI JEGYZÉKEK BUDA 1. a/ Urbárium 1696-170 2. b/ A budai házak, szőlők, telkek összeirása adóztatás céljából.
