Bácskai Vera: A területi állami levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jegyzékei I. rész Országos összeírások, Állami adóösszeírások (Levéltári jegyzékek 2. Budapest, 1965)

V. AZ 1767. ÉVI ÚRBÉRI ÖSSZEÍRÁS Az állami adóterhek emelése^ az adófizetők megtartása és teherbírásuk fokozása érdekében a bécsi udvar szabályozni akarta a jobbágyság földesúri terheit. Az úrbérrendezés kiindulópontjául Mária Terézia 1766. de.29-én kelt rendelete szolgált ; melyben 6 dunántúli megyében egységes urbárium bevezetését rendelte el. Ennek alapján inditották el a következőkben az összes megyékben a szabályozási munkát. Az összeirás a különböző megyékben 1767 és 1771 között zajlott le. A rendezés munkáját mindenütt a királynő által kijelölt biztosok irányították^ a szabályozáshoz szükséges összeírást végző személyeket pedig a megyegyülés nevezte ki. Az összeírok az előkészitő munka során kikérdezték a jobbágyokat az alábbi 9 pontra vonatkozóan: 1. Van-e a helységnek urbáriuma>, mióta és milyen? 2. Ha nincs, milyen szerződés vagy szokás szerint teljesitik szolgáltatásaikat? A most érvényben levő szerződés vagy szokás előtt milyen urbárium vagy szerződés volt? 3» Ahol sem urbárium, sem szerződés nincs, miben áll a jobbágyok és zsellérek kötelezettsége? 4. Milyen beneficiumai /kö~zjavai/ és maleficiumai /fogyatkozásai/ vannak a helységnek? 5. Egy egésztelkes gazdának hány és milyen hold szántója és rétje van? Hány pozsonyi mérőt vethet egy holdba, és rétjein lehet-e sarjút kaszálni? 6. Egy gazda hány napi robotot végez és hány marhával? A robotra való kimenetelt és bemenetelt beszámitják-e a robotidőbe? 7. Adnak-e kilencedet, mióta, miből? Ezenkivül milyen adománynyal tartoznak a földesúrnak? 8. Hány pusztatelek van és mióta? Miért pusztultak el, és kik használják? 9. A helység lakói örökös jobbágyok-e, vagy szabad menetelüek?