Bácskai Vera: A területi állami levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jegyzékei I. rész Országos összeírások, Állami adóösszeírások (Levéltári jegyzékek 2. Budapest, 1965)

I. AZ 1715- ÉVI ORSZÁGOS ÖSSZEÍRÁS Az összeirást az 1715:LVII.tc. rendelte el, célja a portálig adóról a földadóra való áttérés előkészítése volt. A por tális összeírásokkal szemben nem a sok mindenre kiterjedő,hosz szas számitások eredményeképp létrejövő s ezért nehezen ellenőrizhető portaszámokat tüntette fel, hanem magukat a számitás alapjául szolgáló adatokat. Az összeirás általában csak a föld del, illetve háztelekkel rendelkezőket veszi figyelembe; a föl desuri cselédséget nem veszi számba. A városokban a polgárok háztelkei szolgáltak a számlájás alapjául, a kereskedőket és iparosokat foglalkozásuk alapján irták össze. Azokat a rétegeket, melyek földet nem birtak, ipari vagy kereskedelmi foglalkozást nem űztek, figyelmen kivül hagyták még akkor is, ha esetleg rendelkeztek is háztulajdonnal. Az összeirás rovatai országosan egységesek, és a következő kérdőpontokat tartalmazták: 1. A jobbágyok, zeéllérek, taksás nemesek, szabadosok és más ilyenek vezeték és keresztneve. 2. Minden egyes lakosnál a szántóföld terjedelme pozsonyi köbölben, megjelölve az őszi és tavaszi vetést, valamint az ugarban hagyott harmadik fordulót. 3. Mennyi az irtványföld mely már a telekhez van csatolva? 4. Hány kaszás rétje van az összeirt lakosnak? 5. Hány kapás rétje van az összeirt lakosnak? A városi összeirásoknál többnyire hiányzik a harmadik rovat, a másodikban a házak számát, az utolsóban pedig a mesterséget tüntetik fel. A rovatos kimutatás mellett össze kellett irni a jobteágy és zsellér-telkeket, megjelölve az egész, fél, negyed stb.telkek számát, mindazon szőlőket, melyek hegybérnek, kilencednek