Bácskai Vera: A területi állami levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jegyzékei I. rész Országos összeírások, Állami adóösszeírások (Levéltári jegyzékek 2. Budapest, 1965)

III. ADÓÖSSZEIKÁSOK 1697-1770. A XVII. század végétől mind nyilvánvalóbbá vált az a törekvés, hogy a telekaprózódás következtében egyre megfoghatatlanabbá váló adózási egység - a porta- helyébe az adózás alapjául a jobbágy vagyonát tegyék, és e vagyontárgyakat alakitsák át országszerte azonos kulcs segítségével az adózás egységének továbbra is megmaradó portákká. így a XVII. század végétől az adóösszeirások rovatai egyre terjedelmesebbekké válnak - számba veszik a jobbágyok, zsellérek, és családtagjaik számát,termésüket, állatállományukat, és egyéb gazdasági tevékenységből eredő jövedelmeiket. Ezeket aztán meghatározott kulcsszám segítségével alakitják át portaszámokká. A rovatok e korszakban még korszakonként és megyénként változó bőségüek. Az alábbi, a leggyakrabban előforduló rovatokat tartalmazó mintát a maga teljes egészében csak kevés összeírásnál találhatjuk meg, ezek is inkább a század második felében keletkeztek. A feltüntetett rovat csoportok azonban, ha nem is ennyire részletezetten, szinte minden összeírásban megtalálhatók. Az egyes levéltárakban megtalálható adóösszeirások ismertetése során csak az olyan eltéréseket tüntettük fel, ahol egész rovatcsoport /pl. földterület, állatállomány, termékek/ hiányoznak. A XVIII. századi adóösszeirások rovatainak mintája I. rovatcsoport ; Házszám, jobbágy neve, vele egy kenyéren élő fiai és nős fivérei, külön kenyéren élő fiai, nőtlenek, inquilinusok és subinquilinusok, szolgák, özvegyek, nemesek. II.rovatcsoport : /Csak ritkán fordul elő/ Telek nagysága, szán tó, rét, legelő, szőlő, irtás, praedium.