Bácskai Vera: A területi állami levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jegyzékei I. rész Országos összeírások, Állami adóösszeírások (Levéltári jegyzékek 2. Budapest, 1965)

I. DIKÁLIS ÖSSZEÍRÁSOK A XV. SZÁZADTÓL 1695-IG-. Az első magyar állami egyenes adó bevezetése I. Károly nevéhez fűződik, aki az aranyforint bevezetésével párhuzamosan megszüntette a pénzbeváltásból eredő állami bevételt, s helyébe "kamara haszna" néven uj adót vetett ki, mely kapunként - portánként - meghatározott összeget tett ki. Az adó beszedéséhez szükségképpen össze kellett irni az adófizetés szempontjából számbajöhető kapukat /portákat/, - igy jöttek létre a portál is összeirások. Mivel a kivetés rovások segítségével történt, az adót rovásadónak - dikális adónak, - az összeirást dicalis conscriptionak nevezték. Dikális összeirások a Mohács előtti időszakból csak szórványosan, a XVI, századtól kezdve nagyobb számban maradtak fenn. Bár az adóösszeirások készitését különböző kamarai utasítások szabályozták, ezek a XV-XVII. században megyénként és korszakonként eltérő tartalmúak. Többnyire járásonként sorolják fel a helységeket, s csak a birtokos nevét és a porták számát /illetve 1598 és 1609 között, amikor az adóalap a ház volt, a házak számát/ tüntetik fel. Előfordul, hogy a helységeket uradalmanként csoportosítják, gyakori, hogy elhagyják a birtokos nevének feltüntetését, vagy ha a községben több nemes birtokolt, ezt csak ugy jelzik: "különböző nemeseké". Ugyanakkor akadnak olyan összeirások is, melyek a jobbágyok nevét is felsorolják. Az 1563,évi kamarai utasitás ugyan előirta, hogy a portákon kivül tüntessék fel az egész-fél-negyed stb, telkek számát is, ezt azonban nem minden adószedő tartotta be, mint ahogy nem mindig jegyezték fel külön ajobbágyok, zsellérek, szabadosok és szegények számát sem. A XVI. századból a dikális összeirások mellett szórványosan fennmaradt török adó jegyzekéket is itt soroljuk fel.