Polgári kori és tanácsköztársasági központi kormányhatóságok levéltárai (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 12. Budapest, 1957)
Bevezetés
A leltár szerkezetével kapcsolatosan szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az alapvetően különbö zik a legtöbb, korábban megjelent alapleltár szerkezetétől, amennyiben nem a tényleges raktári elhelyezés rendjében haladva sorolja fel a fondokat és az állagokat, hanem az azok közötti szerves összefüggést kifejezésre juttató ideális rendszerben. Az Országos Levéltár egész iratanyagának 1957. július 1-én végrehajtott egységes szempontok szerinti rendszerezése során kialakitott szekciók közül a "K H betűvel jelölt szekció a polgárikori, a "L" betűvel jelölt szekció pedig a tanácsköztársasági, fentiekben meghatározott szervek iratanyagát öleli fel. Ezeken, a szekciókon belül az egymással összefüggő fondokat un. levéltárakba vontuk össze.abbén a sor-' rendben/ amilyen helyet a. fondképzők a szervek hierarchiájában működésük idején elfoglaltak Egy-egy fondón belül a különálló és a leltárban külön tárgyalt fondrés&eknek, az un. állagoknak sorrendjét ugyancsak a szervezeti hierarchia alapján állapítottuk meg. Az egyesületi jellegű szervek anyagát, amennyiben célkitűzéseik egyik kormányhatóság hatáskörébe sem tartoztak, a kötet végén tárgyaltuk. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a polgári kori ós a tanácsköztársasági iratanyag levéltári rendezése ma még nem érte el azt a fokot, hogy egy-egy levéltáron belül a fondók s egy-egy fondon belül az állagok -rendszere véglegesnek lenne tekinthető. A további rendezés során kiderülhet, hogy a leltárban egy fondként /vagy állagként/ szereplő iratanyag nem egy, hanem két vagy több fond /vagy állag/ anyagából tevődik Össze. Ilyen vonatkozásban tehát a leltár adatai nem tekinthetők véglegeseknek. Az anyagban mutatkozó tagolódásbeli egyenetlenség is ezzel magyarázható. Az a tény, hogy p'l. a Földművelésügyi Minisztérium vagy a Pénzügyminisztérium iratanyaga aránytalanul több egységből/állagból/ tevődik össze, mint pl. a Belügyminisztérium irat-
