Dávid Zoltán: Gyűjtemények (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 10. Budapest, 1956)

MOHÁCSELŐTTI GYŰJTEMÉNY

önálló gyűjteményként /"Törzsanyag"/ őrizte. 1876 éta az illető esaládok tulajdonában maradt családi levéltárak 1526 előtti anyagát nem emelték ki, hanem e levéltárakon belül évrendben őrizték. A felszabadulás után történtek az első határozott lépések a különálló gyűjtemények egyesítése irányában. Az egyesltés konkrét munkája 1948«ban Indult meg. Mindenekelőtt a régi Magyar Országos Diplomatikai Levéltár 39447* számig terjedő állagát rakták számsorrendbe..A volt múzeumi Törzsanyag beszámozása a 40001. számmal kezdődött, majd ehhez szorosan kapcsolódott a Törzsanyagból kiemelt, még korábban rekonstruált családi levéltárak /Amadé, Bossányi, Mérey

? Orsién, Bumy, Zerdahelyi/ és Sebenic® városának ugyancsak © Törzsanyagból rekonstruált levéltára Mohács előtti okleveleinek az eredeti jelzetrend szerint való beszámozása. A volt Biplomatikai Levéltár és a volt múzeumi Törzsanyag számai közötti részben /39440-4OOÖO./ az Országos Levéltár megőrzésébe még 1934 előtt került, de be nem sorolt-családi levéltári és vegyes provenienciáju oklevelek száaoztattak be. A Törzsanyagból kikülönített családi levéltárak után a múzeumi, ugyancsak önálló időrendi egységként kezelt Oimareslevéigyüjtemény első része, majd as országos levéltári Ernst^gyűjtemény /mely nagysága miatt nem fért el a 39440. és 40000. számok közötti szakaszban/, azután a felgyülemlett és folyó szaporulat, ma'jd a Cimereslevólgyüjtemény második része, & régi Brnstrgyujtemény és az ugyancsak az ostrom következtében szétszórtan ta- » Iáit, többnyire megállapíthatatlan prore&ieneiáju oklevelek és a Tagányl-gyűjtemény ismeretlen eredetű oklevelei számoztattak be. Ettől kezdve a beszámozás következetesen állagod ként újrakezdődő, napi kelet szerinti, szoros időrendben történt. Mégpedig először a Magyar Nemzeti Múzeumban 1876 óta letétbe helyezett és a család tulajdonában maradt, majd az ö

rszágos Levéltárban túlnyomórészt 1934 után elhelyezett családi levéltárak 1526 előtti oklevélanyaga következett, közlevéltárba kerülése idejének rendjében. Tégül a további szaporulat folyamatosan került és kerül beszámozásra, többek között néhány olyan családi levéltár Mohács előtti okleveleinek fényképmásolata is, amelyeknek eredetije túlnyomóraszbea vagy egészen, megsemmisült az 1944«45=gs háborús cselekmények során. A kialakulásának sajátos körülményei folytán szükségképpen mozaikszerű gyűjtemény anyagát, amely az 1948-ban megindult egységesítés és beszámozás során nyerte a "Középkori Gyűjtemény** nevet, a felszabadulás után is az egykori Diplomatikai Levéltár nevének rövidítéséből keletkezett Dl.-jelzettel szokás idézni. Ma már ez az elnevezés is meghaladott. A "középkori" jelzőnek "koraközépkori"~ra való változtatása sem tenné azonoan a megjelölést precízebbé. Egyedül a "mohácselőtti", 111. az "Antemoháesiana" jelző fedi pontosan a valóságot, attól a csekély eltéréstől eltekintve, hogy a gyűjtemény nem a mohácsi csata napjával, hanem a csata évének utolsó napjával zárul. Alkalmazását e jelzőnek egyes oklevelek megjelölésével kapcsolatban évtizedes, bár nem hivatalos használata indokolja.