Dávid Zoltán: Gyűjtemények (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 10. Budapest, 1956)
1526 UTÁNI GYŰJTEMÉNY
A gyűjtemény különállásának egyik fontos, de osak külső indo&a az anyag zömének múzeumi eredete. Azonban külön 152*6 utáni gyűjtemény fenntartása elsősorban azért szükséges, mert a benne lévő anyag túlnyomórészt gyüjtemónyjellegü. tehát egyik hivatali vagy családi regisztraturába sem illeszthető bele szervesen. Az anyag többi része viszont az Országos Levéltár őrizetében lévő különféle rtgisztraturák szerves tartozéka, helye tehát nem a gyűjteményben, hanem ezekben volna. Már eddig is elég sok irat került át a megfelelő regisztraturákba és fog átkerülni a jövőben is. Az 1526 utáni gyűjtemény jelenleg ugyanúgy két főrészre tagolódik, mint a Múzeumban: a Törzsanyag és egyéb, lymbusszerű állagok időrendi sorozatára és a tárgyi csoportokra. A tárgyi csoportok általában egy-egy személyhez, családhoz, hatósághoz, intézményhez kapcsolódnak. A tárgyi csoportok egy része tisztán tárgyi jellegű /pl. a pecsétek, oimereslevelek stb./, más részében az iratok egy regisztraturából kerültek ki /pl. kisebb hivatali, családi levéltárak/, harmadik része vegyes jellegű, azaz van benne regisztraturaszerüen összetartozó és tárgy szerint oda tartozó anyag is /pl. a Kossuth-gyüjtemény/. A gyűjtemény legtöbb csoportját egyelőre nem tekinthetjük lezártnak, mert még folyamatban van a Törzsanyag un. robbantása, vagyis az innen kiemelt egybetartozó iratoknak csoportokba való beillesztése. 1945 után a Törzsanyag szervesen vagy tárgyi alapon összetartozó iratainak kiemelésével száznál több uj csoport keletkezett. A végső cél a Törzsanyagnak s mellette más kisebb mesterséges sorozatoknak /pl. a múzeumi és 1945 utáni növedéknek/ szétbontása, vagy a meglévő csoportokba való besorolás, vagy uj csoportok létesítése utján addig, amig a megmaradó rész tovább már nem csoportosítható egyedi iratok időrendi gyűjteménye lesz. /Ezek a hátramaradd iratok is, mint általában minden irat, valamilyen regisztratura részenek tekinthetők, de az illető regisztraturákat, mivel csak egy-két iratot tartalmaznának, külön felállitani nem érdemes./ Sz a robbantási munka a most meglévő csoportok közül soknak anyagát fel fogja szaporitani, tehát a csoportok általában majd osak akkor tekinthetők véglegesen kialakultnak. A regisztratura- jellegű csoportok és a vegyes jellegüeknek a provencia-elv alapján egybetartozó iratai akkor fognak végleges helyükre kerülni, egyes hatósági, hivatali vagy családi levéltárakba, vagy pedig mint kisebb terjedelmű Önálló regisztraturálc átmennek a hivatali vagy Gsaládi levéltárak közé. A hivatali és családi levéltárak alapleltárai már régebben elkészültek, tehát ezeket a később egyelőre meg nem határozható, időben - átkerülő állagokat külön alapleltárban kell nyilvántartanunk, abban az esetben is, ha nem mind tekinthető gyűjteményjellegűnek. Az utolsó nagyobb méretű rendezési munka az 1526 utáni gyűjtemény keretében a Kossuth-gyüjtemény feállitása volt.
