Dávid Zoltán: Gyűjtemények (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 10. Budapest, 1956)

1526 UTÁNI GYŰJTEMÉNY

az irat dátumát és tárgyát, valamint legtöbbször esomóazámát tünteti fel; több palliumon magyar­olasz szövegű kivonatot is találunk. Az anyag nincs sorszámozva. a/ Segédlet - az iratok egy kis részéhez készült re­- gesztácédulákon kivül — nincs, az iratokat dara­bonként kell átnézni, b/ Kérni: az állag cime és az irat kelte szerint. Hövedéki napidszám: 1907/64. sz. 88 SIMONYI BRNÖ IRATAI 1867-1894; XlX.sz.év n. 47.F*a*5. 1. Simonyi Ernő /1821-1882/ politikus, történetkutaté,a komáromi vár kapitulációja után külföldre ment, London­ban, majd Parisban tartózkodott. 1866-ban meglátogatta Kossuth Lajost, 1868-ban hazajött Magyarországra. 1869-tŐl kezdve pedig függetlenségi képviselő volt. ­Iratanyaga Kossuth Lajos /1867-1881/, Ihász Dániel /1867-1881/, Kossuth Ferenc /1867-1877/ és különböző személyek leveleiből,-továbbá a szabadelvű és függet­lenségi párttal kapcsolatos iratokból tevődik össze. 2. 1 iratcsomó.* 3. a/ Az Orsz. Levéltár rendezése. b/ Levélírók-szerint 3 tárgyi csoportra oszlik. Az egyes • tárgyi csoportokon belül az iratok évrendben feksze­nek. Minden tárgyi csoport külön palliumban fekszik, rajta.a tárgy vagy a levéliró feltüntetése; az első 3 csoportnál az egyes palliumokban lévő iratok kelte is, az utolsó kettőnél csak az évkor; mindkettőnél az egyes iratok is külön palliumban vannak, amelyen az irat kelte és tárgya /levéliró. és cimzett neve/ olvasható. 4. a/ Segédlet nincs, az anyagot darabról-darabra át kell nézni. b/ Kérni: az állag cime + az irat kelte és tárgya, ill. a levéliró és a cimzett neve. 5. Kiemelve az 1848/49-i forradalomra, szabadságharcra és az emigrációra vonatkozó iratok időrendi sorozatából. Az 1894-i levél — a többi irattal azonos növedéki nap­lószáma szerint — bár Simonyi halála után kelt, nem té­vedésből került a sorozatba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom