Ila Bálint: Filmtár (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 9. Budapest, 1954)

HAJDÚ-BIHAR MEGYE LEVÉLTÁRA 1268 - 1789 Debrecen, Illand Levéltár 693/a /27« cím/. 694-695. doboz, 1. Vegyes tartalmú középkori iratanyag. Kiváltság- és adományi évelek, céhszabályzatok, elzálogosítások, itéletlevelek és más perbeli iratok, örökvallások stb. Jelentősek* Zsigmond király privilégiuma Korpona városa részére 14o6-ból, a debreceni gubacsapók 144o évi céhszabályzata, valamint Zápolyai Jánosnak a gubacsapók kiváltságait megerősítő oklevelei /1509, 1516/. Területi vonatkozásban az emiitett városok mellett Borsod, Poboka, Gömör, Hont, Sopron, Trencsén és Ung megye helynevei fordulnak elő az oklevelekben. - Külön anyagként vannak felvéve Bihar megye községeinek úrbéri tabellái. •» 2. a/ 18 oklevél, 1268-1519, 55 felvétel. A levéltár teljes középkori iratanyagaként mutatták be. b/ 51 község úrbéri tabellája. 177o-1789. 51 füzet, lo28 felvétel, összesen I083 felvétel. 3. Az okleveleket rendezetlen állapotban mutatták be és minthogy a felvételezés előtt az idő rövidsége miatt a rendezésre nem volt lehetőség, igy is vétettek filmre. A filmezés előtt azonban az egyes darabok sorszámot kaptak. Ugyancsak 1-el kezdődő sorszámmal látták el az úrbéri tabellákat, melyek azután a községek abc rendjében kerültek filmre. 4. Az oklevelekhez segédeszköz a keltet, kiadót és rövid tartalmat is feltüntető- filmlajstrom. Elég, ha a kutató jelzetként a filmlajstromból kijegyzett iratsorszámra hivatkozik. Az úrbéri tabellák filmlajstroma feltünteti az egyes helységek nevét s a vonatkozó tabella sorszámát• Kérni ós idézni a község nevével, ill. a tabella sorszámával lehet. 5. Az oklevelek a debreceni Déry Múzeumból kerültek a megyei levéltárba. Az úrbéri tabellák elején lévő nyomtatott, minden füzetben ismétlődő szövegek csak az első darabnál vétettek fel az 1. cimen. 131 HÍM JÁNOS ESZTERGOMI ÉRSEK IRATAI 1848 - 1849 , Esztergom, Primási egyházi levéltár 795-844* doboz 1. Az iratanyag egyházigazgatási, oktatási, gazdasági s vegyes ügyeket foglal magában. Tetemes részét képezi a hercegprímás iratváltása a püspökökkel, a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, egykét esetben a belügymi- ' niszterrel a görögkatholikus egyházmegyék szervezése, az egyházmegyék területi változásai, a papok katonakötelezettsége, a papi jövedelmek és javadalmak, az elaggott papok nyugdija tárgyában* A közoktatásügyi miniszter több átiratát találjuk az iskolák szakosítása, a tanitórendek tevékenysége, az egyházi iskolák ügyében és az ezekre adott hercegprimási válasz fogalmazványait. A tanitórend belső ügyvitele tárgyában is több iratváltás történt. Hasonlóképpen az Irgalmas és Szt. Bazil-rendek ügyeiben. Jelentős mennyiségben szerepelnek jelentések az egyházi vezetés alatt álló tanintézetek tanmenetéről, tankönyveiről, a hallgatók, különösen a papnövendékek és az egyházi támogatást élvezők előmeneteléről, a tanárok képzettségéről és minősítéséről, a papnövendékek külföldi tanításáról, és általában a papnövendékek eltartásának költségeiről. Ezen