Paulinyi Oszkár: A Helytartótanács levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 8. Budapest, 1954)
Év, évkor A tételek csoportési- A lajstromozás tása, jelzetezése s<£fcémája de meg 1780-nal egész uj irattárolási rendszer foglalja el az addig alkalmazott helyét. Az iratok ugyanis 1780-tól kezdve 1783^ ig bezárólag irattárilag is ugyanazon rendszer szerint helyeztettek el, mint ahogy azokat a kiadóhivatal kezelte. Ugy hogy 1780 és 1781-ben. a "Manuale" kiadóhivatali lajstrom egyszersmind irattári lajstromkönyvül is szolgál. A külön kiadóhivatali lajstromkönyv vezetése 1781-gyel megszűnik s helyét 1782-vel a teljesen azonos rendszerű, de most már az irattár által vezetett általános lajstromkönyv . /Regestrum officii registraturae - 1. Helytt. 11.sz./ váltja fel. A tárgy-rovat élén 17/0től kezdve az előiratokon kivül az utóiratok is fel vannak jegyezve a "Manuále"-beli jelzetük feltüntetésével. A lajstromkönyv mutatója - évenként egybekötve a lajstrommal - 1733-han csak a nevek és tárgyi címszavak: első betűjére szőritkozó betűrendben van szerkesztve. 1754-től kezdve - hasonlóan a "Protocollum generálé" mutatójához itt is betünkint külön-külön ki vannak emelve az egyes megyék, a városok és az egyébb hatóságok neveik betűrendjében s ismét külön a többi nevek és tárgyi cimszók együttes csoportja minden szorosabb betűrend nélkül. A mutató utalásai az 1753 évi kötetnél részben a lajstrom lapszámára és a tételek laponkénti sorszámára, részben az egész esztendőn végigfutó u.n. "fasciculus"-számjelzetre vonatkoznak. A lajstrom mindenkori rendszerének megfelelően 1754-ben a mutató a tanácsülés napi dátumával és a tanácsülésenként kezdődő sorszám m al adja meg a jelzetet, amely az 1755~1769 években a tárgyi csoport megjelölésével bővül, mig az 1770-1781 években az utalójelzet az előadótanácsosok nevével és a tanácsosonként újrakezdődő sor-
