Bakács István: Családok, testületek és intézmények levéltárai (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 7. Budapest, 1953)

Az Országos Levéltár különböző levéltárairól eddig közreadott leltáraktól mélyrehatóan különbözik az itt következő leltár, amely tulynomó többségében családi levéltárak anyagáról készült. A családi levéltárakat egyrészt az Országos Levéltár, másrészt a Magyar Nemzeti Múzeum keretébe tartozott Országos Széchenyi Könyvtár Levéltári Osztálya gyűjtötte. Ez utóbbi 1934-~ben megszűnvén, iratanyagát az Országos Levéltár vette át* Jelenleg a családi levéltárakat, valamint a leltárban szereplő testületek és intézmények levéltárait az Országos Levéltár Magánlevéltárak és Gyűjtemények osztálya őrzi. A még a feudális kormányszervek működése idején kincstári kézre került családi levéltárakat az Országos Levéltárban a Pénzügyigazgatási.Levéltárak őrzik, e levéltárak alapleltárai a Levéltári Mapleitárak c. sorozat 2. kötetében kerültek ki actüsra. A családi levéltárak nem egy hatósági szervezet keretében alakulták ki , hanem egy-egy család története során keletkeztek* Ebből következik, hogy a családi levéltárak iratanyaga mind jelleginél, mind tárgyánál fogva igen szerteágazó. A családok elsőbben a birtokukra vonatkozó jogbiztositó oklevelek őrzésére, gondozására forditottak figyelmet, de a családi birtok kezelése, művelései, során a gazdasági iratok is felgyűltek. A családtagok egymásközti és másokkal folytatott levelezése is a családi levéltár réfszévé^ált. Ez a levelezés a legkülönbözőbb tárgyköröket öleljl fel: nemcsak személyi, családi vonatkozások, hanem sokszor történeti, politikai események is szerepelnek bennük. A nagybirtokos családoknál, ahol a hatalmas birtoktestek - amelyek esetlege \ az ország különböző részeiben feküdtek - gazdasági irányitása tisztviselők alkalmazását tette szükségessé, kialakult a birtokigazgatás, szervezete, amely szervezet többnyire a hatósági, szervezetekével azpnos módon épitette föl a maga irattári renct-, szerét. A kisbirtokos családok levéltárai nagyjából azonos tartalmúak;: birtokjogi iratokból, gazdasági feljegyzésekből, számadásánya'g- • bői és levelezésből állanak. E levéltárakban rejlő különleges '; forrásértéket csak a levéltár teljes anyagának darabonkinti? át• nézése tudná kielemezni, de az alapleltár készitése során :ríem terjeszkedhettünk ki erre a részletes feltárásra, meg kell; elégednünk annak megjelölésével, hogy a csalod, birtokai az ország mely részében feküdtek. Nem kis mértékben 'erre*-a*zV,eljárásra kényszeritett az a körülmény is, hogy a leltárban szereplő csar ládi levéltárak legnagyobb része nem tárgyi, hanem időrendi alapon rendezett, emi az anyagban a tájékozódást a tárgymeghatározás szempontjából igén megneheziti. Éppen ennek az időrendi rendezésnek következménye, hogy a családi levéltárak e csoportjának'- . ninc s olyan levéltári rendszere, amelynek részletesebb kifejtése szükséges lett volna. A nagybirtokos csalás ok levéltáraikat ta. gyi alapon különböző sorozatokra bontották a e sorozatoknak egymástól eltérő levéltári- rendszerei és segédkönyvei vannak. Ebből következik, hogy-e.na^y uradalmi levéltárak iratanyagát nom volt lehetséges egy leltari tételbe fölvenni, hanem' sorozatonkint külön-külön kellett leltározni,.s ezeket az illető' családi levéltár leltársorszáma alatt az abc betűivel jelöltük még.*.... LOK.14787-53-NE - 3 -