Sashegyi Oszkár: Abszolutizmuskori levéltárak (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 5. Budapest, 1952)

Bevezetés Az Országos Levéltárban őrzött történeti forrásanyagnak azok a részei

9 melyekről ez á leltár készült, a levéltár mai szervezetében közös egységbe tartoznak* Az "Abszolutizmuskori levéltáraknak" ebben a történetileg kialakult egységében számos az 1849-1867* évek közötti időszakban működött magyarországi közigazgatási hatóság és hivatal levéltára található. Lényegileg azokat a fent megjelölt időben keletkezett iratsorozatokat foglalja magában* melyek a magyar és erdélyi kancelláriák és a magyar helytartótanács levéltáraival együtt, mint azok részei és tartozékai kerültek be az Országos Levéltárba. Bzékhez csatlakoznak azok az

T

abszolutizmuskori sorozatoki melyeket az 1926-ban kötött badeni levéltári egyezmény értelmében a bécsi Staatsarchivtól vett át az Országos Levéltár, s az a néhány állag, amely az elmúlt év folyamán került át csere utján a Hadtörténelmi Levéltárból levéltárunk őrizetébe. Az abszolutizmuskori közigazgatási levéltárak eme összevonása természetesen nem alkot teljes, hiánytalan egészet, s más levéltári állagokkal szemben sem határolódik el teljes következetességgel* Hiányai és következetlenségei történeti esetlegességekből,

1 de az anyag természetéből is erednek* JSzen a helyen nem térhetünk ki e levéltárak történetének részletes ismertetésére* A kutatónak azonban, aki e korszak történeti forrásanyagában tájékozódni akar, fel kell hivnunk figyelmét azokra a határterületekre, melyek innen más levéltárak és levéltértestek felé adódnak* Ilyen levéltárak elsősorban a bécsi Staatsarchiv, továbbá a magyar Hadtörténelmi Levéltár, az ország vidéki levéltárai, s végül magán az Országos Levéltáron belül az "Abszolutizmuskor! levéltárakon" kivül helyet foglaló más nagy levéltári egységek* A bécsi Jltaatsarehivból a badeni egyezmény alapján azok a sorozatok kerültek át az Országos Levéltárba* melyek teljes egészükben Magyarországra vonatkoznak* Az összmonarchia kormányszerveinek le~ yéltárai* amelyak magyar és nem magyar vonatkozási iratokat vegyesen tartalmaznak, megbontatlanul Bécsben maradtak* Kivételek egyes osztrák minisztériumoknak 1849-l86o* évi magyarországi és erdélyi vonatkozású iratai

f melyekét a magyar xll* erdélyi kancelláriának az októberi diploma értelmében történt visszaállítása ukán közjogi s ügyvitelx okokból ezek az udvari kormányhatóságok vettek át, Különösen nehéz feladat, e következetlenségre könnyen ad okot az Országos Levéltár és a Hadtörténelmi Levéltár gyűjtőkörének elhatárolása i hiezen az 1848/49• évi szabád ságharc idején s annak leverése után hosszú ideig a katonai és polgári kormányzás annyira

1 összefonódott, hogy köztük éles és biztos határvonalat húzni lehetetlen* A két levéltár itt arra.törekedett, hogy a tisztán katonai jellegű s az ilyeneknek alárendelt szervek levéltárai a Hadtörténelmi, a folgári jellegű s az ilyen minisztériumoktól függő hivatalok és hatóságok levéltárai az Országos Levéltárba kerüljenek* így kerültek át a III. Armee-Commando polgári osztályának iratai az Országosból a Hadtörténelmi, s a Milit&rund Civil-Grouvernement ottlevő osztályainak iratai a Hadtörténelmiből az Országos Levéltárba* A III- hadseregparancsnokságot, mint elsősorban katonai szervet, az annak alárendelt szervekkel egyetemben ilyennek, iratalkat a Hadtörténelmi Levéltárba tartozóknak, a katonai és polgári kormányzóságot pedig, mint kormány-* zati főhatóságot, a neki elárendelt közigazgatási szervekkel együtt polgárinak, s ix&toi&at az Országos Levéltár Őrizetébe tartó-