Sashegyi Oszkár: Abszolutizmuskori levéltárak (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 5. Budapest, 1952)

szám előtt tüntet fel, a kutatás szempontjából nincsen különösebb jelentősége. A 2. k/ és 1/ alatti könyvek idegen számok könyvei, az egyik a bécsi, a másik a magyarországi hatóságoktól beérkezett iratok számait tünteti fel, hatóságok szerint, elől tartalommutatóval. Egy-egy hatóságnak neve alatt havonkénti csoportosításban közli az onnan beérkezett beadványok eredeti /idegen/ iktatószámát s azt a számot, amely alatt az iratot a kancelláriánál beiktatták. A királyi elhatározásokat és kéziratokat legkönnyebben a 2. m/ alatti "Legfelsőbb határozattal ellátott felterjesztések" köteteiben találjuk meg. Ezek a legfelsőbb határozatok és kéziratok szövegének másolatát tartalmazzák, a beérkezés sorrendjében. Az 1862. és 1864* évi kötetek végén betűrendes mutató van, az 1863* évi kötet végén pedig a legfelsőbb elhatározások keltének időrendjében haladó tartalommutató. A többi kötethez mutató nem készült. A 2. n/ alatti kötet az iratkölcsönzésekről felfektetett napló. Ha a kutató által keresett iratot az irattárban nem találjuk, ebben utánanézhetünk az irat közelebbi, sorsának: annak, hogy az irat mikor veszett el, vagy melyik előadótól nem érkezett vissza, vagy annak, hogy melyik számhoz csatolták. A kötet végén azon iratok jegyzéke fekszik, melyek az irattárba nem érkeztek vissza, az iratok évének és iktatószámának növekvő rendjében, tárgykivonattal s annak a-feltüntetésével, hogy honnan. A 2. c/ alatti csomóban a kancellária irattárából az 1867-es mini sz tóriumnak kiadott iratok ós könyvek jegyzékei fekszenek. Az iratok a minisztériumoktól általában visszakerültek s újból eredeti helyükre osztattak be. E csomóban vannak Tagáhyi Károly feljegyzései az igazságügyminisztériumtól az Országos Levéltár részére 1895-ban történt iratátvételről is. A 2» o/ alatti könyv az ügyviteli szempontból fontos* általános érvényű, a joggyakorlatot szabályozó rendeletek mutatója. Betűrendben közli a szabályrendeletek rövid tárgyát s utal azok iktatószámára és évére. A szabályrendeletek maguk az irattárban, helyükön fekszenek. A mutatóból nyert iktatószámokhoz tehát az irattári jelzetet a megfelelő évi számkönyvből • kell megállapítanunk. b/ A kérőlapon 1860-1861. évi iratoknál az évet, a kutfo és a tételszámot s az iktatószámot, 1862-1867. évi iratoknál az évet és az alapszámot kell feltüntetni. 150 SZABÁLYRENDELETEK , 1861 - 1867 1* A magyar kancellária által kiadott egyes szabályrendeletek kőnyomatos példányai. 2. B 2913rB2914»raksz. Iratok 2 csomó