Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)

megerősítésben vagy -adományban ill. henfiusitásban részesültek. 4./ A kötet használatára nézve ld. az pontot. Hangsúlyozni kell. hogy bár e mutatót Bod Péter 1858-ban az erdélyi "Királyi könyvek"alapján állította össze, az nem a "Királyi könyvek" - nemességgel kapcsolatos bejegyzésekre vonatkozó - mutatója, mert nem a "Libri regii"-re. hanem a kapcsolatos erdélyi kancelláriai akta számára utal

# B kapcsolatos ügyiratokat, melyekben a kérdéses adomány ill. megerősítés szövege s annak előzményei találhatók, az "Acta generállá" c. sorozatból /ld.: Az erdélyi kancelláriai levéltár leltára, E/ kell kérni. ?./ — 47 LIBER OURAMENTORUM 1742 - 1867 1. / Az erdélyi kancellária tisztviselőinek /kancellártól a szolgákig/, királyi tanácsosoknak* udvari ügyvivőknek, udvari főpostamestérnek, honfiusitottaknak eskümintái. A kancelláriai tisztviselő-kategóriák eskümintái után rendszerint .annak folyamatosan vezetett feljegyzése következik, hogy a szóbanforgó minta szerint /tehát az illető állásban/ melyik időpontban ki tette le az esküt. A visszaállított erdélyi kancellária idejéből, beillesztett lapokon, eredeti esküokmányok is találhatók. 2. / +356-357. raksz.: esküminták, eskütevők jegyzéke, esküokmányok /1742-1867/, 2 kötet. 3. / Az erdélyi kancellária tisztviselőinek eskümintái kötetenkint újrakezdődő rangsorban követik egymást, oly módon, hogy ha az uralkodó személyében vagy elmében beállt változás az esküminta módosulását vonta maga után. akkor az ujabb szövegek -a visszaállított erdélyi kancellária korszakában gyakran csak beillesztett lapokon - az ugyanazon állással kapcsolatos régibb esküszöveg után vagy elé kerültek, tehát pl. a titkári állásra vonatkozólag mindkét kötetben több esküminta következik egymásra; de gyakran előfordul az is. hogy a régibb szöveget törléssel^, beszúrással átragasztással stb. javitották ki az uj kívánalmaknak megfelelően. Az esküminták után rendszerint az illető esküfajtát letevők jegyzéke következik időrendben, az eskütétel időpontjának s az eskütevő nevének feltüntetésével; •zek a jegyzékek az I. kötetben 1742-1804-ig, a Il.-ban. 1801-1867-ig haladnak. A királyi tanácsosok eskümintái a kancelláriai tisztviselők esküszövegei közé vannak ékelve, az udvari ügyvivőké, az udvari főpostamesteró s a honfiusitottaké pedig a kancelláriai alkalmazottak eskümintái után következnek. A visszaállított erdélyi kancellária idejéből való esküokmányok rendszerint a megfelelő állásra VoIBtkozó esküminta mellé vannak beillesztve; de behelyezésük, akárcsak a kijáró lapokra irt /a II., +357. rakszámu kötetnek 1843-i beköttetése utáni időből való/ eskümintáké,