Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)

örököseinek hagyatékából 1847-ben az erdélyi kancellária irattárába. B jegyzökönyvekbe kötve kétféle iratok talál­hatók, a/ A kötetek végén: a Székellynek hetenkint vagy tanáé stilésenkint vagy kitűzött tanácsüléseken történő re­ferálására kiosztott ügyiratok jegyzékei, az akták átvé­telének idejében kiállit^ra* az iktatószám s a rövid tárgy feltüntetésével; 1777-1778-ban utólag, esetenkint Székelly kezeirásával. a tanácsos votuma is bejegyeztetett, b/ S­gyébként a köteteket Székellynek tanácsülésenkint készült s az ülések időrendjében egymásra következő ügyviteli jegyzőkönyvei töltik ki. Egy-egy ülés jegyzőkönyve sor­ban a Székelly által referált akták iktatószámát t utána a beérkezett irat tartalmi kivonatát, majd a tanácsos elintézési javaslatát foglalja magában / sajátkezű javí­tásaival /, s általában ^zékelly aláírásával zárul, de 1782-ben esetenkint felettes! láttamozás és hivatalfőxjöki kiadványoz ás nyomait is mutatja. E jegyzőkönyvek egyijk" té­telei általában - még pedig az esetek túlnyomó többségé­ben szó szerint - a megfelelő ügyiratok véleményivének felelnek meg, de azokkal szemben, esetenkint módosított szöveggel, az ügyintézés következő - a reviziót és kiad­ványozást megelőző - lépcsőfokát képviselik. A tulajdonképeni segédkönyvek - mint a 2. pont rakszám­felsorolásából látható - eredetileg ugy voltak elhelyezve, hogy először a több. majd egy-egy évenkint egybekötött lajstromok; és mutatok futottak 1790-ig. 1791-től kezdve pedig évről-évre mindig előbb az /évenkint 1-2 kötetát alkotó / iktatókönyv, közvetlenül utána az ugyanabból az évből való évenkint egybekötött lajstrom és mutató ill. /1832-től kezdve/ puszta mutató következett. A leltáro­zással kapcsolatos átcsoportosítás eredményeképen, füg­getlenül a meglevő rakszámozástól, most előbb az iktató­könyvek sorakoznak 1791-1848-ig utánuk a lajstromok és mutatók 1000-1831-ig majd a mutatók 1832-1848-ig végül az "Apocalipsis" feliratú számkonkordancia-könyvek 1847­1848-ból. Az iktatókönyv ek az önálló eráélyi kancellária visszaál­lításával, 1791 március 1-évei^13011. iktatószámmal/ kez­dődnek s az erdélyi kancellária működésének megszűnéséig, 1848 június 23-áig / a 3352* iktatószámig/ haladnak. Az évenkinti iktatószámok rendjében rovatonkint a következő adatokat tartalmazzák: a/ iktatószám; b/ a beérkezett i­rat kelte; c/ a beérkezett irat^beérkezésének ideje ­hivatalból felvett ügyirat esetében a b/ s esetleg a c/ rovat is üresen maradt, vagy ,pedig az utóbbiba az ügyirat felvételének napja került -; d./ az előadó neve; e/ az előirat száma s a beérkezett ill. hivatalból felvett ügy­irat tárgya - ha a beérkezett irat királyi kéziratból vagy erdélyi kancelláriai előterjesztésre rávezetett ural­kodói elhatározásból állt. ezeknek rendszerint teljes szö­vegét bejegyezték - , továbbá esetenkint az utóirat szá­ma; f/ a tanácsülésnek, melyen az ügy 1 tárgyalásra került, napja; g/ az elintézés napja / ez a rovat 1793-tól üresen maradt, illetőleg ide vagy a megelőzőbe' gyakran az utói­rat szamát vezették/; h/ a tanács határozata / tehát az elintézés módja, 1793-ig igen részletesen, 1832-től fog­va már csak az elintézés formájának feltüntetésével/; i/ a kiadóhivatalba ill. - ha az elintézés egyszerű tudo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom