Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)
okoznak a fontosabb rendeletek, általában a kormányzással, közigazgatással kapcsolatos iratváltásból eredő jelentősebb rendelkezések szövegei; ezeket 1784-1848-ig a "Libefcrüormallum résolutionum" c 0 kötetekben /ld 0 s Az erdélyi kancelláriai levéltár leltára. 33/,"az 1750-es évek fontosabb erdélyi kancelláriai aktáinak szövegét pedig a +359 0 rakszámu formuláskönyvben /ld 0 üo 0 49 0 / találjuk bemásolva 0 A személyre szóló, gyökeres jttfeot nem biztosító adományok pedig, bár esetenfcint az I 0 os$fályu "Királyi kÖnyvek"-be vannak bejegyezve, 1790-től kezdve általában a "Libri regi i secunaae classis"-ban /ld 0 uo 0 43 0 /keresendők. Mig tehát a magyarországi "Királyi könyvek" fejlődésében fokozatos differenciálódás állapítható meg* az erdélyi "Librl regii" esetében az elsőj, kezdeti rokon mutatkozik bizonyos differenciálódás, azután ez a kezdemény elhal /leszámítva az 1842-ben kiágazó "Liber regius matrimonlodispensatÍonaliura"-ot/, s mikor 1790-ben megindul a kiforrott "Királyi könyvek" vezetése^ mindjárt párhuzamosan másodosztályú "Királyi könyvek" is készülnek az elsőosztályuak mellett; amikor azonban az 1820-as években tisszamenőleg is elkészítik a "Libri regii"«t p az erdélyi kancellária fennállásától fogva 1789-Íg^ erre az időszakra nézve már csak egy sorozatot alakítanak^ külön másodosztályú köteteket már nem. 5./ A használattól több kötet^ igy különösen a XIII 0 sorszámú, kötése megrongálódott 0 42 INDEX AD LIBROS REOI0S 1687 - 1848 1./ Az erdélyi "Királyi lönyvek"'/ld 0 % Az erdélyi kancelláriai levéltár leltára. 41/ különféle királyi megerősítésekre, öröfcbevallások és inseriptiók jóváhagyááára* birtokadományokra, nemesség adományozására és megerősítésére, előnév, grófi, báróig lovagig primipilusij, bojári rang adományozására ill. megerősítésére, honfiusitásra vonatkozó bejegyzései alapján készült mutató 0 2*/ +20. raksz.: mutató /1687-1848/ s 1 kötet 0 3./ Az osztrák belügyminisztérium irattárának használatára 1856-ban készült személy*, helynév- és tárgymutató, a XIX. század végéről való utólagos kiegészítésekkel. Az erdélyi elsőosztályu "Királyi könyvek" alapján készült, de azokhoz közvetlenül nem használható 9 mert a "Libri regii" lapszámait nem adja meg. ügy jött létre, hogy a "Királyi könyvek" egyes köteteiben található mutatóknak a birtokadományokra, nemességre és hasonlókra vonatkozó utalásait egy mutatókötetben Összesítették^ egymás után rakva pl 0 az "A" betű alatt előbb az I 0 , utána a II Q sorszámú "Liber regius"- kötetnek "A" betűvel kezdődő oimsz a vait p és igy tovább 0
