Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)
tézés fogalmazványából s a kettőt magába záró b#ritóivből , /pallium/ állj 1775-tól kezdve ezekhez még a véíeményiv járul. Valamennyinek felsó bal sarkában fel van tüntetve az iktatószám /sorszám/ és az év. A beérkezett irat Ai£ rályi kézirat vagy erdélyi kancelláriai ill. miniszteriális konferenciai vagy erdélyi ügyekre rendelt vegyes bizottsági előterjesztésre rávezetett uralkodói elhatározás vagy átirat vagy Jelentés vagy folyamodvány/ elsó vagy ktilső oldalán felül a beérkezés ideje /praesentatum/ olvasható. A véíeményiv bal hasábjában a beérkezett irat tartalmi kivonatát - királyi kézirat vagy elhatározás esetén ennek teljes szövegét - , jobb hasábjában a beérkezett irat keltét, beérkezésének idejét, az erdélyi kancellária tanácsában róla történt referálás idejét, esetleg az elintézés expediálásának idejét, végül - a bal hasáb tartalmi kivonatának / 111. szövegmásolatának/ utolsó sorával egy vonalban kezdve •* az ügy előadójának az elintézésre vonatkozó jagaslatát /votum/ foglalja magában; hátlapján felül 1784-től, a magyar és az erdélyi kancellária egyesitésétŐl fogva az előadó nevét is feltünteti. /Az eralitett votum szolgált az elintézés - ill. fontosabb ügyekben az uralkodónak tett előterjesztés - fogalmazvaványának alapjául./ A boritéiv általában csak az iktatószámot /sorszámot/, az évet s a palliumban foglalt iratok darabszámát adja raegj de 1771-1776~ig / s esetenkint más években is/ ezenfelül sorszám vagy betűjelzés szerint egyenkint előszámlálja az ügyirat részeit /közttik a beérkezett iratnál a rövid tárgyat is megadva/ és esetenkint az irattárba helyezés idejét, 1832-1848-ig pedig röviden a tárgyat é s az e lintézés módját /illetőleg az ennek alapjául szolgáló javaslatot / is feltünteti. Az egyesitett magyar-erdélyi kancellária működése során, 1784 szeptember 1 és 1791 március 1 között keletkezett tisztán erdélyi vonatkozású s ezért utólag az erdélyi kancelláriának átadott ügyiratok az erdélyi kancellária irattárába helyezve is megőrizték eredeti, magyar-erdélyi kancelláriai iktatószámaikat, s ma is ezefc rendjében követik egymást, Bz annyit jelent, hogy e hat és fél esztendőben az ügyiratok évenkinti kurrens iktatószámüsorozatából az erdélyi kancellária irattárában hiányoznak /mert a magyar kancellária általános inatsorozatában feküsznek/ a tisztán vagy vegyesen magyarvonatkozásu ügyekkel kapcsolatos számok, tehát a számsor - az iratok sorozatában éppúgy, mint a lajstrom tartalmi kivonatai között - jelentős hézagokat mutat. A külön mellékletek /acclusa/ az ügyirat-sorozat végén a formájuk-adta csoportokon, /ivalak, kétszeres ivalak, boritékolt oklevél / belül általában szintén időrendben, egy-egy éven belül pedig rendszorint a kapcsolatos ügyiratok iktatószámának növekvő rendjében követik egymást. Mindegyiken fel van tüntetve annak %z ügyiratnak a jelzete, melynek mellékletét alkotja mint ahogy a kapcsolatos ügyiratokban is található utalás arra nézve, hogy az ügyirathoz külön elhelySett melléklet is tartozik. 4./ Tanácsülés! jegyzőkönyvek nem maradtak fenn, csuf>án Székelly Márton erdélyi kancelláriai tanácsos 1777-1782. évi ügyviteli jegyzőkönyvei kerültek utólag, a tanácsos 10.830-52-E. - 7 -