Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)

Az I, csoportot alkotó

9 Bstel Ferdinánddal kapcsolatos ikrátokra nézve meg kell jegyzni, hogy *stei Ferdinánd általános iktatókönyve és titkos iratai külön sorozatokat alkotnak /1&

0

: Az esdélyi kancelláriai levéltár leltára

ö

25

5í 26/. 5./ — 30 PR0POSITIONBS NON RESOLUTAB 1830 ~ 1848 1. / Különféle erdélyi kormányzati és közigazgatási kérdésekben az uralkodónak tett és királyi elhatározás nélkül maradt erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztések /kiadványok/^ továbbá ugyancsak uralkodói elhatározás nélkül maradt er«° délyi országgyűlési királyi biztosi előterjesztések, végül erdélyi kanoellárokhoz intézett iktatatlan királyi kéziratok, A királyi elhatározás nélkül maradt erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztések provenleneia szempontjából kétfélék. Kisebb részük - Estei Ferdinánd főherceg királyi biztosnak egy előterjesztésével együtt - elintézetlenül a kabineti levéltárban maradt vissza

8 s onnan adatott át 1851-beno Másik, nagyobb részük azokból az elnöki előtérjefcfetésekből átJL melyekkel báró Jós lka erdélyi alkaneellár, maja kancellár Würó Puchner altábornagy, erdélyi országgyűlési királyi biztosnak az 1846-1847-1 országgyűlésről tett jelentéseit az uralkodó elé terjesztette; ezekre az előterjesztésekre nézve egyenkint nem jött létre királyi elhatározás, hanem az uralkodó tudomásul vétel után e- ~ gyüttesen. 1848-1 királyi kéziratával küldte vissza azokat. Az utóbbi csoport tettát voltaképen a mellette fekvő királyi kézirat tt*&l§&leti, vele együtt az 1848:49

e

sz. elnöki ügyirathoz tartozik, s igy - szemben a királyi elhatározás nélkül maradt erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztéseknek előzőleg emiitett kisebb GBoper t jávai - az erdélyi kancelláriai levéltár szerves réssét alkotja. 2. / 3216. rakszot iratok A830-18Í8/J, 1 csomó. 3. / Az iratokat utólag két *fasoteulus'-ba osztották: az I. faso

0-ba az 1851-ben átvett

v királyi elhatározás nélkül maradt erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztések, a II;

a fasc

e-ba az 1846*1847-1 erdélyi országgyűléssel kapcsolatos s 1848-ban visszaküldött hasonló előterjesztések soroltattak. Ez a kettéválasztás azonban következetesei csak a leltározás alkalmával hajtatott végre; a w

fasoiculus"-ofcca - belül is ekkor helyeztettek az egyes iratok évek s azokon belül fcfvekvő iktatószámok szerinti rendbe

e Ekkor derült kí az is, hogy vannak iratok /erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztések, országyűlési királyi biztosi előterjesztés, királyi kéziratok/amelyek az emiitett két csoport egyikébe sem sorozhatok; ezek most a két "faseieulus* között foglalnak helyet. Általában valameifcöü 1rat felzetének alsó jobbsftrkában látható egy szám; «fc valószínűleg a kabineti le$#ltárl számnak felel meg* Az erdélyi kancelláriai elnöki előterjesztéseken továbbá több-