Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 3. Budapest, 1952)
Bevezetés . Az Országfcs Levéltár nagy egysTgeTrőí késztilt alapleltárak sorozatába, melyet a Levéltárak Országos Központja folyamatosan közrebocsát, harmadikként illeszkedik az Erdély ügyeivel foglalkozó legfőbb magyar kormányhatóság levéltárának alapleltára. Az erdélyi udvari kancellária a nemzeti fejedelmek korszakának lezártával Erdély Habsburg-kézre kerülése után 1695-ben kezdte meg rendszeres működését. Bécsben. A bécsi udvar áll .foglalását , rendelkezéseit közvetítette az Erdélyben működő központi közigazgatási és igazszágszolgáltatási hatóságik, elsősorban a gubernium felé. s ezek jelentéseit továbbította az udvarnak; csak lassankint jutott önállóbb szerephez az erdélyi ügyek intézésében. II.József 1784-ben egyesitette a magyarországiijagyek Bécsben működő legfőbb mgyár kormányhatóságával: a magyar udvari kancelláriával /melynek levéltáráról készült alapleltár e sorozat első darabját alkotja/. 1791-ben ismét különvált, s folyamatosan működött tovább 1848-ig. levéltárának rendszere meglehetősen egyszerű. Az iratanyag.törzsét tárgykörűk, osztályok szerint nem tagolódó nagy általános sorozat alkotja; ehhez 1791-től fogva külön elnöki sorozat járul. A többi általában kevésbbé jelentős állag többé-kevésbbé az emiitett kettőnek függeléke. Az erdélyi kancellária levéltárának a haladó történettudomány szempontjából elsősorban az %"d jelentőséget, hogy a Habsburguralom alá került Erdély feudális-kori politikai fejlődését: a teécisi törekvések útját s azok visszhangját főkép ennek az iratanyagnak alapján tudja nyomon követni a kutató. Jelentős forrás Erdély társadalmi-gazdasági fejlődésére nézve is, de ebben a vonatkozásban a fejlődés helyi részleteire nézve többet mond az Erdélyben működött központi hatóságok: gubernium, tüesaurariatus stb. ránk maradt iratanyaga. Az erdélyi kancellária levéltárának alapleltára, hasonlóan a sorozat többi darabjához, elsősorban belső, levéltári használatra készült 9 a további levéltári munkához kivánt szilárd alapot teremteni , De. mint a magyar kancellária levéltárának alapleltára is a kutató számára is tájékoztatást ad annyiban, hogy mondanivalójának fő hangsúlya az irattári rendszer kielemzésére s a kutatás módjának részletes leírására esik. Éppen ez teszi raegokolttá közzétételét addig is, mig az iratsorozatok tárgyát is részletesen kifejtő ismertető leltár erről a levéltárról el nem készül . A sokszorésitott szöveg, épp a most emiitett szempontból kiindulva, a házi használatra készült alapleltárí felvételből csak azoíeat az adatokat foglalja magában, melyek a kutatók tájékozódását közvetlenül szolgáljak. Ezek,, a raktári elhelyezés szerint egymást követő levéltári sorozatok rendjében, /amely egyúttal a levéltár logikus, Sá&álls rendjének is megfelel/ a sorozat sorszámán/ cimén és évkorén kivül a következők: 1/ az iratanyag tárgya. 2/ az iratanyag raktári jelzetei, tagolódása, részeinek évköre és mennyióége, 3/,az iratanyag irattári rendszere, 4/ az iratanyag segédeszközei, a benne való kutatás módja,
