Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
fát* CaHPO^ és tercier kaleiumf©safát* Ca^/PO^/g 0 / Színtelen, nedvszívó anyag, a csontok építőanyagának fontos alkotója, A me zőgazdas ágban mint szuperf osafát mii trágya Ismeretes, Kalciumszulfát, gipsz OúSO^t Vízben, oldott állapotban a legtöbb természetes vizben mag található, főként ex a só okozza a vizek "Xemánységét, A kaleiuasatilf át visben csak igen kevéssé oldódik* Hevítve elveszti kristályvizének egy részét és átalakal u*n*. égetett gipsszé. Tízzel összekeverve, az égetett gipss kristályvizét újra felveszi és megkötő Ízért az égetett gipszet főleg mintázásra, lenyomatok készítésére és az építőiparban alkalmazzák* Ha talégetik, a gipsz minden kristályvizét elvesz ti 0 Bz az u.n, holtra égetett gipsz vízzel nem kőt többé. Az égetés hőfokával szabályozhatjuk a vízfelvétel sebességét és juthatunk a legkülönbözőbb gipszfajtákhoz* /Sxebrász-gipsz, ©sztrich gipss* vakoló gipsz, stukkóié gipsz, stb,/ A gipss a természetbe* gyakran fordul elő, legnagyobb mennyiségét bányászassa! nyerik* Kalciumkarbonát CaCO«* A természetben sokféle módosulata ismert* Legközönségesebb ásványa a mésxkő /majdnem tiszta GaC0^/ és a magnéziumkarbonáttal kevert dolomit* Kristályos alakját márványnak nevezik, melyet legtöbbször'más fémsők színeznek* A kalolamkarbonát vizben nem oldódik, szénsav jelenlétében azonban kaleiumhidrogénkarbonáttá alakult CaG0 5 + Hg© * 00 2 =• Oa/ÖGGy^ A márványt laboratóriumban tiszta széndioxid
