Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
Lúgos és semleges közegbea is oxidál, három oxigén felszabadítása közbea: 2 KláNO^«« H 2 0 * 2 MN0 2 + 2 KOH t3 0 A melléktermékként keletkező barnakövet /Mn0 2 / hidroszulfittál lehet eltávolítani. Erélyes oxidáló hatása folytán a káliumpermangánétot kiterjedten alkalmazzák fertőtlenítőnek, halványítónak és folt eltávolítónak. Száj és toroköblitésre, sebek lemosására is használják, A foszfor, cián és morfiummérgezések ellenszere, /Egy pohár vízben o,3 gr permangánt kell feloldani,/ Az alkáli földfémek éa fontosabb vegyületeik, Ebbe a csoportba a berillium /Be/, magnézium /Mg/, kalcium /Oa./, stroncium /Sr/, bárium /Ba/ és rádium /Ea/ tartozik, A2 alkáli fémeknél kevésbé pozitív XX vegyértékű fémek. Kémiai sajátságaik xéenbm az alkálifémekéire, részben a földfémekéire emlékeztetnek. Innen a csoport neve is. Száraz levegőn kevéssé oxidálódnak, Vízzel azonban hidrogénfejlődés közben reagálnak. Hidroxidjuk sokkal kevésbé oldódik vízben, mint az alkálifémeké. Vegyületeikben mindig két vegyértékkel szerepelnek, Részletesen csak a fontosabb kalciummal és magnéziummal kívánunk foglalkozni, valamint a radioaktivitásával kiemelkedő rádiummal*. Magnézium Mg; Szürkésfehér, könnyűfém, legtöbbször por alakban kerül forgalomba. Száraz levegőn állandó, nedves levegőn felülete vékony oxidréteggel vonódik be, mely a további oxidációtól megvédi* Levegőn hevítve meggyullad és vakító fénnyel magnéziumoxiddá ég el:
