Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

Maga a szénsav tissta, vismeates állapotban Ismeretlen, mert könnyen elbomlik vlare és széndioxidra* Tlses oldata kétértékű gyesige sav* Normális gél a karbonátok, savanyu sói a hidrokarbonátot helyesebben a hidrogénkarbonátok* Síénmonoxid gjgj Színtelen, ssagtalan, visbea kevéssé oldható, mérgező gáz* Meggyújtva sajátságos kékei lánggal sxéndloxiddá ég el? r-. Magas hőmérsékleten erélyes redukálósser* A szénmonoxidbaa a szenet két vegy értékűnek kell tekintetnük* 0% o lg Így es a vegyület azon ritka kivételek kosé tartozik, amelyekben a szénatom nem négy vegyértékű* Előállítható, ha szenet kevés oxigén jelenlétében égetünk? 2 C * 0

2 = 2 CO A szénmonoxid belélegezve mérgezést okoz, mert megakadályozza a vér oxigénfelvételét* Mivel színtelen és ssagtalan, nagyon alattomos gáz* A vérben felhalmozódik, tehát a levegőben lévő néhány tized % szénmonoxid is elegendő arra, hogy hosszasabban belélegezve halált okozzon. Különösen'gyakoriak a mérgezések a szénkályhák és faszénvasalók fűtésekor* /Széngázmérgezések/. Ha nem gondoskodunk megfelelő levegőről a szén nem tud teljesen elégni széndioxiddá és igy észrevétlenül szénmonoxid keletkezik* A városi világítőgáz mérgező hatása is szénmonoxid tartalmára vezethető vissza* Széndiszulfid, szénkéneg QSpj Erősen fénytörő, nagy fajsúlyú, 46®-oa forró folyadék* Nagyon tűzveszélyes, könnyen robban* Egészen tiszta állapotban sajátságos éteres szagú, világosságon állva kellemet-