Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
A foszfortartalom vegyületeknek elsősorban a műtrágyagyártásban van nagyipari jelentőségük, A foszfor ugyanis az élő szervezet csontanyagának felépítésében és a növényvilág táplálkozásában a nitrogénnel együtt játszik fontos szerepet* Foszforpentoxid P 2 Q^s Fehér, hószerü, pelyhe 3 anyag, vízzel igen mohén, nagy hőfejlődés közben egyesül* Erősen nedvszívó, a leghatásosabb száritéanyagok egyikei F 2 0 $-f 3 H 2 0 = 2 H^PO^ Igen nagy előnye, hogy a nedvszivás után keletkezett foszforsav nem Ilié, igy nem kell savgőzök okozta károsodásoktél tartanunk* Főleg kis térfogatú száritóedényekben, u*n* exaiceatorokban. alkalmazzák száritéanyagkónt* A kimerült foszforpentoxidot könnyű észrevenni, mert elfolyósodlk, Így cseréjéről is Idejében lehet gondoskodni* Foszforsav /©rtofoszforsav/ H^PO^i A foszfor oxidjaiból keletkező sokféle sav közül ez a legfontosabb. Közepesen erős, három értékű sav, nem illő és igy nincsenek káros savgőzei* A vízmentes foszforsav levegőn szétfolyó viztiszta kristályos vegyület* Többnyire 8o-90#-os töménységben kerül forgalomba* Sói a foszfátok* Mivel három értékű, három fajta sói léteznek. Pl* nátriummais Na^PO^ * trinátriumfoszfát /tr}-só/,-lúgosán hidrolizál Ha 2 HP0^ ss dinátriumhidrof oszf át, gyengén lúgosán ** NaH 2 P0 4 « nátriumdihidrofoszfát, savasán
